Hová tűntek a hermelinek? Sehová, csak hófehér ruhába öltöztek

A Körös-Maros Nemzeti Park területén is élnek hermelinek, bár meglehetősen kis számban – írja a nemzeti park honlapja. Nem könnyű megpillantani őket, mert kerülik az ember közelségét. A hermelinek egyik érdekes tulajdonsága, hogy a tél beállta előtt bundát váltanak: nyári vörhenyes-barnás színezetük fehérré változik, így szinte teljesen beleolvadnak a hófödte tájba. Kivételt csak a farkuk vége képez, amely egész évben fekete színű marad, ez különbözteti meg őket legközelebbi rokonaiktól, a menyétektől. A hermelinek testhossza 25-30 centiméter, ehhez járul a mintegy 10 centiméter hosszúságú farok. A hímek lényegesen nagyobbak, mint a nőstények, testtömegük akár az 1 kg-ot is megközelítheti.

Nagyon kedvelik a vizes élőhelyeket, de Magyarországon sehol sem gyakoriak, elterjedésük foltszerű – olvashatjuk tovább a honlapon.

Táplálékuk főként apró rágcsálókból áll, ám gyakran zsákmányolnak madarakat is. Elsősorban éjszaka vadásznak, azonban a kölyöknevelési és a téli időszakban a nappali órákban is portyáznak. Magányosvadászok. Nekik is vannak ellenségeik: a rókák és a nagyobb testű baglyok. Sajnos esetenként gépjárművek által elütött példányokat is látunk.

A Körös-Maros Nemzeti Park valamennyi tájegységén élnek kis számban hermelinek, de az élőhelyi adottságok miatt valószínűleg a Kis-Sárrét területi egységen van a legnépesebb populáció. Az elmúlt években minden fontosabb vizes élőhelyen – halastavakon, nagyobb mocsarakon, vizes élőhely-rekonstrukciókon –,előfordult egy-egy megfigyelés.

A Kis-Sárréten belül legtöbbször a Kivágási-legelőn és a Simotai-mocsárban látunk hermelineket. Megtartásuk, fennmaradásuk érdekében legfontosabb feladat a vizes élőhelyek védelme.

(Promotions)