Az elefántok kifejlesztették saját biológiai fegyverüket az orvvadászok ellen

A National Geographic interjút készített Joyce Poole-val, aki a mozambique-i Gorongosa Nemzeti Parkban élő elefántokat vizsgálta. Az 1992-ig tartó véres polgárháború során az állatok 90 százalékát mészárolták le, hogy agyaraikat értékesítéséből fedezzék a fegyverarzenált. A pusztításnak, és az illegális vadászok eredményes tevékenységének hála egy ideig csökkent az állomány, de szerencsére az utóbbi időben emelkedésnek indult. Ennek egyik fő oka egy egészen üdvös, egyben érdekes folyamat: egyre több nőstény jön világra agyarak nélkül. Ők sok orvvadász számára értéktelenné válnak, így megmaradnak.

Gorongosában az agyar nélkül születő nőstény egyedek száma a korábbi 2-4 százalékról 33 százalékra nőtt.

Évtizedekkel ezelőtt még négyezer elefánt kószált a parkban, ma néhány száz. Kétszáz olyan felnőtt nőstény állat van az állományban, mely túlélte a polgárháborút, 51 százalékuk már agyar nélkül született. A polgárháború után született nőstények 32 százaléka jött világra agyar nélkül

– mondja Poole. Íme egy videó a hölgy munkásságáról a parkban.
Selection for Tuskless Elephants from Howard Hughes Medical Institute on Vimeo.

Nem csak Mozambique-ban tapasztalták a jelenséget a kutatók. A dél-afrikai Addo Nemzeti Parkban a 174 nőstény 98 százaléka látta meg a napvilágot agyar nélkül.

De vajon mi lehet az oka, hogy az állatok eme becses szerve csökevényesedik, vagy eltűnik? Hanga Zoltán, a budapesti állatkert szóvivője próbálta megfejteni számunkra a kérdést.

Az elmúlt évszázadokban létező időnként, s egyes területeken legális, máskor, és más területeken illegális afrikai elefántvadászat a minél nagyobb agyarral rendelkező egyedeket célozta főképp. Mivel a kapitális agyarú hímek így a génjeiket is sokkal nehezebben tudták generációk során tovább örökíteni, egyre gyakoribbá vált, hogy kisebb agyarú, vagy agyar nélküli egyedek kezdtek el születni. A kutatók azt feltételezik, hogy ennek tudható be az agyar nélküli vagy kisebb agyarú elefántok számának növekedése.

Hanga hozzátette, a trófeagyűjtőket nem biztos, hogy elriasztja, ha egy elefántnak kisebb az agyara, szívesen fotózkodnak leterített állatok teteme mellett az agyarmérettől függetlenül. Régen az elefántok ipari mennyiségű kilövése nyomán késztermékek készültek, mint például a zongorabillenytű, a biliárdgolyó vagy a különböző faragványok. Ma már ez kevésbé működik, mert az elefántcsont-termékek nemzetközi kereskedelmét nagyon szigorú szabályokhoz kötik.

Ugyancsak súlyos kérdés, hogy befolyásolja-e az elefántok viselkedését, életbenmaradási esélyeit a csordában az agyar hiánya.

Hogy okoz-e változást az elefántok mindennapjaiban, hogy agyar nélkül jönnek világra, ebben a kérdésben nincs egyelőre egységes álláspont a zoológusok, szakemberek körében. Az tűnik valószínűbbnek, hogy az egyedek agyar nélkül is tudnak boldogulni. Ezt igazolja, hogy a természetben korábban is előfordultak kisebb agyarú vagy fél agyarral rendelkező példányok. Sőt, az ázsiai nőstány elefántoknál sok esetben teljesen hiányzik az agyar, illetve olyan kicsi, hogy nem lóg ki a szájukból. A táplálékszerzésben – a fák kérgének lehántásáról vagy az agyag ásványok kitúrására gondolhatunk például –, nem gátolja őket ennek a szervnek a hiánya. A párzást esetleg befolyásolhatja, ha hiányzik az agyar, de nem akadályozza.

(Gabay Balázs)