Közel félmillióan halunk meg évente Európában a légszennyezés miatt

Ha a légszennyezés szót kiejtjük, sokan azonnal Kínára, a napi szinten szmogban pácolódó kínai nagyvárosok szerencsétlen lakóira gondolnak, akik kis túlzással a következő zebráig alig látnak el a kipufogógáz és a gyárkéményekből kiokádott füst miatt. De vajon azzal tisztában vagyunk, hogy nálunk Európában mekkora veszélynek vagyunk kitéve a levegő szennyezettsége miatt?

A légszennyezettség jelenti a legnagyobb egészségügyi veszélyt Európa 41 országában, közel félmillió ember haláláért felel évente – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség hétfőn bemutatott jelentéséből. A jelentés alapját az Európa-szerte kialakított mintegy 2500 mérőállomás adatai szolgáltatták. A mérések lassú előrelépést mutatnak, de ennek ellenére az Európai Unió és a Egészségügyi Világszervezet határértékeit többször is túllépték az adatok.

A veszélyt a finompor, a talajközeli ózon és a nitrogén-dioxid jelenti. A finompor legapróbb részecskéi (PM2,5) a legveszélyesebbek, mert mélyen bekerülhetnek a tüdőbe. Légzési panaszokat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket vagy rákot okoznak, súlyosabbá teszik a már meglévő betegséget.

A kutatók szerint bár némileg csökkent a légszennyezettség mértéke a korábbiakhoz képest, 2015-ben még mindig 442 ezer idő előtti haláleset következett be a finomszemcsés anyagok (PM2,5) miatti légszennyezettség következtében, ebből 391 ezer a 28 európai uniós tagállamban.

Az európai levegőminőségi index és az amerikai Berkley Earth klímakutató idei kimutatása alapján így néz ki kontinensünk levegőtérképe: a zöld színnel jelölt területek a legtisztábbak, a piros zónák a legszennyezettebbek: 

Egy 2016-os kimutatás szerint 0,1 százalékos volt a halálozási ráta az unióban. Ha tehát csak a közel 508 milliós EU-lakosság rátáját nézznénk, akkor a halálesetek 78 százalékát okozza a légszennyezés, de persze a teljes európai körkép mást mutathat.

A levegő tisztán tartására vonatkozó szigorúbb előírások és a járművek kibocsátására, az iparra és az energiatermelésre vonatkozó sztenderdek változásának köszönhetően 1990 óta felére csökkent az idő előtti halálesetek száma, de még mindig túllépi az unió és a WHO által meghatározott irányvonalat.

A szennyeződés legfőbb forrása a jelentés szerint a közlekedés, az energiatermelés, a mezőgazdaság, az ipar és a magánháztartások.

A közúti forgalomban keletkező károsanyag-kibocsátás gyakran rosszabb, mint a más forrásokból származó

– fejtette ki Hans Bruyninckx, az EEA igazgatója.

Mint elmondta, ezek az anyagok a talaj közelében felhalmozódnak, gyakoriak a városokban, ezáltal közel kerülnek az embereknek. De nem csak az emberek érintettek. A légszennyezettség az ökoszisztémákat is károsítja, befolyásolja a talajt, az erdőket, a tavakat és folyókat, csökkenti a termés mennyiségét.

A légszennyezettség egy láthatatlan gyilkos, növelnünk kell az okok megszüntetésére tett erőfeszítéseket

– mondta Bruyninckx.

Párizs és Brüsszel főpolgármestere felszólította Európát, hogy évente rendezzenek autómentes napot a légszennyezettség csökkentésére.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentésében globálisan vizsgálta a légszennyezettség ügyét: azt találták, hogy a világ gyermeklakosságának nagyjából 93 százaléka szív minden nap az egészségére és a fejlődésére is komoly kockázatot jelentő szennyezett levegőt. E szerint 2016-ban körülbelül 600 ezer 15 éven aluli gyermek halálát okozták a légszennyezettségből eredő akut alsó légúti fertőzések.

(GB via MTI)