Szenvedünk a melegtől? Ez még csak a kezdet

A jövőnk olyan, mintha egy lelkes turistacsoport csónakázna a Niagara-vízesés közelében, lassan sodródnak a zuhatag felé, és fogalmuk sincs róla, hogy a hajójuk motorja hamarosan felmondja a szolgálatot

– írta James Lovelock brit tudós.

A rémisztő költői képet a Rolling Stone magazin idézte, amely terjedelmes cikkben tekintette át a klímaváltozás félelmetes hatásait. Az apropó a puszító kaliforniai tűzvész volt, amelyet egészen bizarr módon egy durrdefekt okozott, és amely az állam történetének egyik legnagyobb tűzesete lett, letarolva egy Los Angeles méretű területet, több ember életét kioltva. Az erős szél miatt tornádóvá erősődő tűzvihar után maradt táj a legrémisztőbb disztópiákat is felülmúlja, és ez még csak a kezdet – a kutatók szerint.

Lehetünk szkeptikusak a globális felmelegedéssel kapcsolatban, az azonban biztos, hogy valami változóban van körülöttünk. Az északi féltekén tomboló nyár korábban sosem látott forróságot hozott.

Skandináviában, az északi sarkkörön túl hetekig harminc fok fölötti hőmérsékletet mértek, eltüntek a tavak, kiszáradtak a patakok, az állatok a megfelelő táplálékot biztosító legelők és az ivóvíz nyomában egészen északra, a kontinens csücskéig vándoroltak. De sokszor még ez sem jelentett megoldást: Svédországban a gazdák kényszervágásra kényszerültek mielőtt állataik a forróság áldozatául esnek. Gyorsan elterjedt a neten az a fotó, amelyen a rénszarvasok az emberekkel együtt fürdőznek egy finnországi folyóban. Az aranyos felvétel azonban aggasztó folyamatokról árulkodik, ha az eddig tapasztalt melegedés folytatódik, az állatoknak hamarosan nem lesz maradásuk Skandinávia azon részein.

És akkor a tűzvészről még nem is beszéltünk. A melegtől kiszáradt tájon elég egy szikra, mint például Kaliforniában, ahol egy durrdefekt után a teherautó keréktárcsája az aszfalthoz érve vetett halálos szikrát, hogy minden lánba boruljon.

Skandináviában több tízezer hektáron pusztított a tűz, Görögországban, ahol a forróság erős széllel párosult, csaknek százan haltak meg a tűzben, a napokban pedig Portugáliában és Spanyolországban küzdenek a lángokkal. A munkát nehezíti, hogy az Ibériai-félsziget nyugati részén akár 50 fokig is felkúszhat a hőmérők higanyszála.


Mindeközben Kanada egyes részein is rekordmeleget mérnek. Montreálban heteken át tombolt a hőség, amelynek annyian estek áldozatul, hogy július közepére megteltek a város halottasházai.

Japánban és Dél-Koreában is számos életet követelt a meleg. A japán hatóságok szinte naponta figyelmeztették a lakosságot, hogy ha lehet, ne mozduljanak ki otthonról, de legalábbis ne távolodjanak el a klímberendezésektől. Az idősek és betegek szervezetét azonban minden óvintézkedés ellenére megviseli a meleg. Japánban csaknem 90-en, és Koreában is tucatnyian vesztették életüket a brutális hőség miatt.

Lovelock több mint egy évtizede a Rolling Stone-nak adott interjújában úgy fogalmazott, a klímaváltozás az ökoszisztéma üzenete, hogy szeretne megszabadulni egy élőlénytől: az embertől. Vagy legalábbis méretre szabna bennünket – tette hozzá a tudós, aki szerint, ha minden úgy folytatódik, ahogy eddig, akkor a szűkebb környezetünket nézve: a Szahara felhúzódik Európába. Ennek nyomán Berlin olyan forró város lesz, mint mondjuk Bagdad.

De nem lesz sokkal jobb a helyzet a már ma is szinte elviselhetetlenül meleg Phoenixben, az Arizona állambeli város néhány évtizeden belül lakatlanná válhat. Ahogy Miami is, ám az nem a hőség, hanem a folyamatosan emelkedő tengerszint miatt.

Ez a sors vár a tudós szerint Londonra, Amszterdamra és egy sor tenger- vagy folyóparti városra is. Lovelock számításai alapján 2100-ra a világ 6,6 milliárdos lakossága 500 millióra zsugorodik, a túlélők pedig jórészt fenn, északon találnak majd menedékre.

Véleményét egy frissen publikált, Hothouse Earth, vagyis Melegházi Föld című tanulmány is alátámasztja, amely szerint, ha nem változtatunk drasztikusan az életmódunkon, az átlaghőmérséklet akár 6 Celsius fokkal is emelkedhet a jövőben, ami katasztrofális következményekkel járhat. Visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el, amelyek közül a népvándorlás, és a harc az ivóvízért még a legbarátságosabbak. A tanulmány hangsúlyozza: elértük azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút, most kell cselekdnünk.

És hogy mit kell tennünk? Először is vissza kell szorítani a fosszilis energiahordozók felhasználását, helyettük a megújuló energiaforrásokra (szél, nap, víz) kellene támaszkodnunk. De a globális méretű változáshoz már egészen piciben is tenni kell, először is azzal, hogy környezettudatosan élünk, máskülönben hamarosan mindennapi rutinná válik a Mad Max futurisztikus világa.

(fib)