A jövő nagyvárosaihoz képest Budapest csak egy apró falu

Afrika népessége jóval gyorsabb ütemben növekszik, mint a világ többi részéé. Amíg ma hét emberből egy jön a fekete kontinensről, addig az ENSZ előrejelzése szerint 2100-ban már minden második ember afrikai lesz a Földön. Míg Európa lakossága a jelenlegi 742 millióról 653-ra zsugorodik, Afrika 1,2 milliárdról majdnem 4,5 milliárdosra duzzad. 82 év múlva összesen 11,2 milliárd ember zsúfolódik össze a bolygón, és addigra Afrika lehagyja a jelenleg toronymagasan vezető Ázsiát is, ahol a jövőkutatók számításai szerint lelassul a szaporulat, majd meg is fordul az eddigi tendencia, és a legnagyobb kontinens népessége csökkeni fog.


Peking, London, Rio de Janeiro, Moszkva: 2100-ban már csak apró falvaknak tűnnek a legnagyobb városok mellett. Ezeket pedig akkor már Afrikában találjuk. A legnépesebb település a nigériai Lagos lesz 88 millió lakossal (egy másik számítási módszer szerint átlépi majd a 100 milliót is), a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa, a ma 12 milliós Kinshasa lesz a második 83 millió emberrel, míg a jelenleg 5 milliós tanzániai Dar es-Salaam 73 millió városlakóval a dobogó harmadik fokát fogja elfoglalni.

De a ma még alig kétmilliós Kampala (Uganda fővárosa) sem szégyenkezhet majd a több mint 40 millió lakójával, de a Malawi gazdasági és pénzügyi központjának számító Blantyre is átlépi a 40 milliót, vagyis 82 év alatt csaknem a negyvenszeresére duzzad. A számtalan ma szinte ismeretlen afrikai város közé azért 2100-ban is odafér még New York, amelynek a kutatók számításai szerint 30 millióra nő majd a lakossága.

Budapest nem szerepelt a jövő metropoliszainak listáján, a magyar főváros várhatóan nem duzzad majd több tízmilliósra.


Ezek a jóslatok persze a jelenlegi növekedés ütemét veszik alapul, és bár rengeteg dologgal számolnak, sok mindent nem láthatnak előre. De ha csak valami drasztikus változás nem következik be, és az előrejelzések valósággá válnak, akkor az emberiségnek fel kell készülnie a 80-100 milliós városszörnyekre, amelyek szinte felfalják majd az afrikai kontinenst.

Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a jóslatokat sem, melyek szerint 2100-ig már biztosan elviselhetetlenné válik a földi lét, és az ember egyetlen esélye, ha elhagyja a bolygót. Az idén márciusban elhunyt Stephen Hawking és az utóbbi időben egyre furábban viselkedő Tesla-vezér, Elon Musk is tett már hasonló jóslatokat.

A lehetséges úticél pedig nem más, mint a Mars, amelyet a sci-fik is előszeretettel mutatnak be úgy, mint az emberiség új hazáját. A Mentőexpedíció, vagy a NatGeo Mars című sorozata is az újrakezdés esélyét fejtegeti, de a Föld elhagyását mutatja be a Csillagok között is.

Ha pedig ezek a jóslatok valóra válnak, akkor a jövő legnépesebb városait alighanem a Naprendszer más bolygóin kell majd keresnünk.

(fib)