Julius Ceasar nem volt épp a nők bálványa
Borítókép: Forrás: National Museum of Antiquities in Leiden
Színes
Hollandiában, a leideni Nemzeti Régészeti Múzeum régészei a legújabb kutatások eredményeit és a már régóta ismert régészeti leleteket összevetve készíttették el a római hadvezér legélethűbb arcmását.
Első ránézésre talán nem így képzeltük volna el egy számos háborút megnyert, komoly harci erényekkel rendelkező birodalom vezetőjét. Az elkészült fej-rekonstrukció alapján a római államférfi jóval kevésbé lehetett heroikus megjelenésű, mint azt eddig gondoltuk a korabeli leírások és ábrázolások ismeretében. A kutatások alapján Caesar jórészt kopasz volt már fiatalabb korában is, és fejformája egyértelmű vonásokat mutat a születése során felmerült komplikációból eredően, amitől koponyája felnőtt korában is asszimetrikus maradt.
Ami a hadjáratait illeti, életének nagy részét a frontvonalon töltötte, birodalomszerte külső és belső háborúkat megvívva. Hosszú éveken keresztül Gallia területén harcolt csapataival, és legnagyobb vereségét is Németalföld területén, Gallia északi részén, valahol a mai Maastricht közelében szenvedte el. A holland régész és író, Tom Buijtendorp is ezen a területen végezte legújabb kutatásait, és annak eredményeit megírta a nemrégiben megjelent, Caesar in de Lage Landen című könyvében ('Caesar az Alacsony országokban', azaz a mai Benelux államok területe). A kötetben Caesar arcvonásairól szóló legújabb megállapításait a leideni Múzeum gyűjteményéből származó legrégebbi Caesar portrék összevetéséből alkotta meg. Jórészt ezen részletes kutatások alapján alkották meg a legújabb rekonstrukciót a római diktátorról.
A jellegzetes koponya-rendellenesség lehetővé tette Buijtendorp számára, hogy azonosítsa a Torinóban található úgynevezett Tusculum mellszobrot is, amely jelentősen különbözik a Caesart általában hősként megjelenítő posztumusz mellszobroktól, viszont jól illeszkedik a Caesar korabeli érme portrékhoz.
Buijtendorp kutatásainak publikálását követően, a régész és fizikai antropológus, Maja d'Hollosy-t kérték fel, hogy az új eredmények ismeretében készítse el a lehető leghitelesebb arcképet a római diktátorról. Munkájához két Caesar mellszobrot vett alapul (köztük a Tusculum mellszobrot), valamint a hadvezér arcképével ellátott különféle korabeli pénzérméket. Ugyan a rendelkezésre álló forrásokat nem lehet teljes mértékben megbízhatóan kezelni, a fő cél az volt, hogy Caesart, az ismert tényeknek megfelelően, a lehető legélethűbben ábrázolják, és az eredmény bizony alaposan eltér az eddig megszokottól. Buijtendorp szerint az új Caesar portré emlékeztet minket arra, hogy a hadvezért ábrázoló korabeli képek és szobrok nem valósághűek. És bár az új verzió sem jelent még abszolút igazságot, ez a megjelenés már sokkal hitelesebb képet nyújt valódi kinézetéről.
A kutatásokat természetesen tovább folytatják, és igyekeznek minél többet megtudni Caesar igazi életéről, szokásairól, és a modern technika segítségével a lehető legvalószerűbb képet megalkotni a híres hadvezérről.
Az új Caesar portré jelenleg a leideni Nemzeti múzeumban tekinthető meg az érdeklődők számára.
(Horváth Gábor)
Első ránézésre talán nem így képzeltük volna el egy számos háborút megnyert, komoly harci erényekkel rendelkező birodalom vezetőjét. Az elkészült fej-rekonstrukció alapján a római államférfi jóval kevésbé lehetett heroikus megjelenésű, mint azt eddig gondoltuk a korabeli leírások és ábrázolások ismeretében. A kutatások alapján Caesar jórészt kopasz volt már fiatalabb korában is, és fejformája egyértelmű vonásokat mutat a születése során felmerült komplikációból eredően, amitől koponyája felnőtt korában is asszimetrikus maradt.
Ami a hadjáratait illeti, életének nagy részét a frontvonalon töltötte, birodalomszerte külső és belső háborúkat megvívva. Hosszú éveken keresztül Gallia területén harcolt csapataival, és legnagyobb vereségét is Németalföld területén, Gallia északi részén, valahol a mai Maastricht közelében szenvedte el. A holland régész és író, Tom Buijtendorp is ezen a területen végezte legújabb kutatásait, és annak eredményeit megírta a nemrégiben megjelent, Caesar in de Lage Landen című könyvében ('Caesar az Alacsony országokban', azaz a mai Benelux államok területe). A kötetben Caesar arcvonásairól szóló legújabb megállapításait a leideni Múzeum gyűjteményéből származó legrégebbi Caesar portrék összevetéséből alkotta meg. Jórészt ezen részletes kutatások alapján alkották meg a legújabb rekonstrukciót a római diktátorról.
A jellegzetes koponya-rendellenesség lehetővé tette Buijtendorp számára, hogy azonosítsa a Torinóban található úgynevezett Tusculum mellszobrot is, amely jelentősen különbözik a Caesart általában hősként megjelenítő posztumusz mellszobroktól, viszont jól illeszkedik a Caesar korabeli érme portrékhoz.
Buijtendorp kutatásainak publikálását követően, a régész és fizikai antropológus, Maja d'Hollosy-t kérték fel, hogy az új eredmények ismeretében készítse el a lehető leghitelesebb arcképet a római diktátorról. Munkájához két Caesar mellszobrot vett alapul (köztük a Tusculum mellszobrot), valamint a hadvezér arcképével ellátott különféle korabeli pénzérméket. Ugyan a rendelkezésre álló forrásokat nem lehet teljes mértékben megbízhatóan kezelni, a fő cél az volt, hogy Caesart, az ismert tényeknek megfelelően, a lehető legélethűbben ábrázolják, és az eredmény bizony alaposan eltér az eddig megszokottól. Buijtendorp szerint az új Caesar portré emlékeztet minket arra, hogy a hadvezért ábrázoló korabeli képek és szobrok nem valósághűek. És bár az új verzió sem jelent még abszolút igazságot, ez a megjelenés már sokkal hitelesebb képet nyújt valódi kinézetéről.
A kutatásokat természetesen tovább folytatják, és igyekeznek minél többet megtudni Caesar igazi életéről, szokásairól, és a modern technika segítségével a lehető legvalószerűbb képet megalkotni a híres hadvezérről.
Az új Caesar portré jelenleg a leideni Nemzeti múzeumban tekinthető meg az érdeklődők számára.
(Horváth Gábor)
