Egész éjjel tolod a játékokat? Akkor mentális zavarod van!

A nemzetközi szervezet 11. alkalommal adja ki a betegségek nemzetközi osztályozásának (ICD) listáját, ebben először veszi fel a mentális betegségek listájára a játékfüggőséget.

A most közzétett dokumentumtervezet szerint a játékfüggőség olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék "elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben".

Néhány országban a játékfüggőséget már a jelentős közegészségügyi problémák közé sorolják. Több országban, köztük az Egyesült Királyságban is, működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik ezt a függőséget. A WHO utoljára 1992-ben adta ki az ICD-listát, az új útmutató várhatóan még idén megjelenik.

Az útmutató leírja a betegségek kódjait, jeleit, szimptómáit. A dokumentumot orvosok és kutatók használják a betegségek nyomon követéséhez és diagnosztizálásához.

A dokumentumtervezet szerint a játékfüggőség egyéves időtartam alatt felismerhető, diagnosztizálható, de súlyosabb esetekben ennél hamarabb is felállítható a diagnózis.

A londoni Nightingale kórház specialistája, aki technikai függőségekkel foglakozik, üdvözölte a WHO döntését a játékfüggőség felvételéről. Mint mondta, ez azért is fontos, mivel így nagyobb lehetőség nyílik a speciális kezelésekre, és ez az állapot valóban komoly egészségügyi problémaként kerül a térképre.

Ugyanakkor hozzátette: személy szerint azokkal szimpatizál, akik szerint nem szükséges orvosi esetként kezelni a játékfüggőket, mivel ez összezavarhatja azokat a szülőket, akiknek a gyermeke esetleg csak szeret a videojátékokkal játszani.

Mint hozzátette, évente 50 új digitális függő esetével találkozik. Az alapján sorolja az esetet a súlyos kategóriába, hogy a játékszenvedély mennyire befolyásolja a páciens olyan alapvető szükségleteit, mint az alvás, evés, társasági élet és tanulás. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a függőség uralja-e a páciens gondolkodását és elfoglaltságait.

Sok pszichiáter a játékfüggőség diagnosztizálásához a mentális zavarokkal foglalkozó, 2013-ban kiadott kézikönyvet használja, amely az internetes játékfüggőséget a "további tanulmányozásra váró állapotként" határozza meg, tehát ezt az állapotot nem ismeri el hivatalosan betegségként.

Számos ország próbál megküzdeni a problémával. Dél-Koreában például egy új törvény megtiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak. Japánban a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost, Kínában pedig a Tencent internetszolgáltató korlátozza a gyerekek számára a legnépszerűbb játékokkal eltölthető időt.

Az Oxfordi Egyetem egy új tanulmánya szerint miközben a gyerekek sok időt töltenek a képernyők előtt, általában sikerül digitális tapasztalataikat összeegyeztetni mindennapi életükkel. A kutatás azt is megállapította, hogy a 8-18 éves korosztályban a fiúk többet videojátékoznak, mint a lányok.

„Az emberek általában azt hiszik, hogy a gyerekek technológiafüggők, és minden percüket azzal is töltik, minden más tevékenységet kizárva, pedig egész más a helyzet. Kutatásaink szerint használják a technológiát, esetenként más tevékenységeket is támogatnak vele, például a házi feladat megírását. Akárcsak a felnőttek, a digitális technika használatát egész napra kiterjesztik, miközben más dolgokkal is foglalkoznak" - foglalta össze Killian Mullan, a tanulmány egyik szerzője.

Annak még lehet örülni, hogy ez nem szerencsejáték függőség. Ha az ember már online pókeren veri el minden pénzét, ott már valóban vannak gondok.

Amúgy alapból azt is figyelni kell, hogy az elektronikus sportok, vagyis e-sportok egyre jobban kezdenek elterjedni. Ugyebár ezek az emberek versenyszerűen foglalkoznak az egyes videojátékokkal, ezért minél több időt kell előtte tölteniük. A profik ebből szinte meg is tudnak élni, de még mindig jobb, ha csak hobbiként nézünk erre a dologra jelenleg, hiába őrületes pénzek mozognak benne. (MTI; Torony)