Teljesen kiszorítjuk élőhelyükről a ragadozókat

Az etióp farkas, a vörös farkas, a tigris, az oroszlán, az afrikai vadkutya és az afrikai gepárd mind veszélybe került, ahogy az emberi települések és a gazdálkodás elfoglalta élőhelyüket. Az etióp farkasok természetes élőhelyük 99 százalékát, a tigrisek 95 százalékát veszítették el – hozta le a kutatás eredményét a BBC News.

A tudósok szerint létfontosságú a fajok megőrzése érdekében, hogy eredeti élőhelyükön újratelepítsék ezeket a ragadozókat.

A Royal Society Open Science folyóiratban publikált tanulmányt az Oregoni Állami Egyetem két tudósa, Christopher Wolf és William Ripple jegyzi. A kutatók a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisának vörös listája adatai alapján térképezték fel 25 nagy ragadozó jelenlegi populációját. A kapott adatokat vetették össze 500 évvel ezelőtti térképekkel. Munkájuk megmutatta, hogy a ragadozók élőhelyének eltűnése globális probléma.

„Az általunk tanulmányozott 25 nagy ragadozó 60 százaléka, 15 faj történelmi élőhelyének több mint felét veszítette el. Ez azt jelenti, hogy életben maradásuk és fontos ökológiai szerepük megőrzése érdekében szükséges a tudományosan megalapozott visszatelepítésük azokba a régiókba, ahonnan szinte eltűntek” - mondta el Wolf.

A tudós hangsúlyozta, hogy ennek a feladatnak fontos eleme, hogy az emberek nagyobb toleranciával forduljanak a nagy ragadozók felé.


A visszatelepítési programok azokon a helyszíneken a legsikeresebbek a tudósok szerint, ahol kicsi az emberi populáció, és korlátozott a mezőgazdasági termelés.

 

Ripple szintén kiemelte, hogy a nagy ragadozók kihalása elleni küzdelem mindenképpen azon dől el, hogy az emberek mennyire támogatják. A nagy ragadozók visszatelepítése különösen a természetvédelmi területeken lehet sikeres. Ezért további nagy természetvédelmi területek létrehozása is sürgetően szükséges a fajok megőrzéséhez - mondta a szakember.

Valamint mindenképpen tennünk kell, ha ezekkel a fajokkal nem csak az állatkertben akarunk találkozni. Ilyen esetben már tényleg csak akkor szoktunk lépni, amikor már késő, vagy hajszálvékony jégen táncol egy faj a kihalás felé. (MTI)