Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Tudomány: hegyomlás volt egy üstökösön

Tudomány: hegyomlás volt egy üstökösön

Színes

Tudomány: hegyomlás volt egy üstökösön

Színes

Promotions 18:49
A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport - melynek tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa is - kedden a Nature Astronomy folyóiratban számolt be eredményeiről – írta meg az MTI-nek a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény érdekességként megemlíti, hogy az üstökösmagok szinte változatlanul őrzik a Naprendszer mintegy 5 milliárd éves, ősi anyagát. Tanulmányozásukkal bepillantás nyerhető a Naprendszer kialakulásakor végbement fizikai folyamatokba.

Hogy lehet hegyomlás egy üstökösön? A 67P/Csurjumov-Geraszimenko központi magjának átmérője nagyjából 4 km, teljes térfogata pedig 21,4 km³. A Radio Science Instrument mérései szerint a tömege 10 milliárd tonna, szóval ha ez találna el minket, tényleg az egész emberiséget kipusztítaná. A Tempel 1 után ez a második üstökös, amire ember alkotta tárgyat juttatnak, és az első, aminek felszínén műszereket helyeztek el.
 
Az üstökösök gázból és porból álló kómája, gáz- és porcsóvái a Nap hőjének hatására alakulnak ki, amikor a Naphoz közeledve a kis égitest magjának jeges-poros anyaga kiszabadul.

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája 2014. augusztus 6-án állt pályára a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös (67P/C-G) magja körül, és közelről kezdte vizsgálni a mag felszínét, gáz- és poranyagát, a napszél és az üstökös kölcsönhatását. 2014. november 12-én a Philae leszállóegység kalandos út végén landolt az üstökösmag felszínén, és csaknem hatvan órán keresztül végzett ott méréseket.    
 
2016. szeptember 30-án maga az anyaszonda is előre eltervezett módon leszállt az üstökösmag kijelölt területére, és ezzel véget ért a tudományos eredményekben gazdag, felfedező célú űrprogram.

67p

A küldetéssel kapcsolatos friss hír, hogy a Rosetta az anyagkibocsátás új forrásvidékét azonosította az üstökös felszínén. Az MTA közleménye felidézi, hogy 2015. július 10-én a Rosetta navigációs kamerája (NavCam) az üstökösmag Aswan elnevezésű területe felett egy korábban ott nem látott porfelhőt, illetve fényes porsugarat (por-jetet) figyelt meg, ami egy hirtelen végbement anyagkidobás, kitörés poranyaga volt.
 
A részletes felvételeken az Aswan meredek falú szakadékfala, szirtfala területén egy addig nem látott éles, fényes peremet lehetett megfigyelni. Ami korábban csak sejtés volt, most beigazolódott: a meredek szirtfalak is lehetnek az üstökösmag-aktivitás forrásai - számolt be az Akadémia.

A leomlott faldarab mintegy 57x81 méter széles és 65 méter magas volt. A korábbi fotókon az omláshoz vezető törésvonalat is megfigyelték: ez nagyjából 1 méter széles volt, és mintegy 12 méterre húzódott a szirtfal omlás előtti peremétől. A szirtfal leomlása, a külső borítás lecsúszása után felszínre került az üstökösmag belső része.

A Nature Astronomyban megjelent cikk tárgyalja a sziklafal leomlásának lehetséges fizikai okát is: ez a hősokk lehetett, összefüggésben az üstökösmag tengely körüli forgásával - áll az MTA közleményében.

A felfedezéssel kapcsolatos részletes információk és képek ide kattintva érhetők el. (MTI; Torony)