Hamis, de olcsó

Hamis dolgokkal már mindenki találkozott, főleg ha ruhákról beszélünk, de már az elektronikai piacot is elkezdték bekebelezni a hamis cikkek. Pl. ugyanúgy tudunk menőzni egy hamis iPhonenal. A grafikája nem lesz ugyanaz, és nem is fogja ugyanazt tudni, de felvághatunk a diszkóban a csajok előtt, hogy mekkora királyok vagyunk. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) felmérésében a fiatalok közel 40 százaléka állította azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt hamis terméket. Köztük én is egyszer, persze nem ebben az évben. Pont elektronikai terméket rendeltem az eBay-ről. Egy márkás stúdió fülhallgatót Kínából. Töredéke volt az eredetinek, brutális hang, és bírta 8 évig, mielőtt tönkrement. Kell ennél több? De van olyan ismerősöm, aki cipő fanatikus, és 8-10 pár márkás cipőt rendel le, szinte aprópénzért. Állítása szerint nem bírják addig, mint az eredeti, de előbb utóbb mindegyik sarka tönkre megy.  Szerinte azt a pénzt megéri, hogy fél évet bírjon.

A hamisítványok vásárlásának legfőbb motivációját a kedvezőbb ár jelenti. A megkérdezettek 52 százaléka az alacsony ár miatt vásárolt hamis terméket; közülük a többség (87 százalék) az eredeti terméket részesítette volna előnyben, ha az nem lett volna sokkal drágább a hamis árunál. A válaszadóknak ugyanakkor több mint egyharmada (37 százalék) azért költött ilyen cikkekre, mert látszólag nem volt gond azok minőségével.


Igen, ez azért elég fontos. Tudjuk, hogy a márkás dolgokat a marketing miatt fizetjük meg, amik néha ugyanúgy tönkre mehetnek, mint egy hamisítvány. Érdemes szakértő szemmel vizslatni mindent, sőt ha nem internetről rendelünk, megnézni, letesztelni mielőtt megvennénk. Persze ne vegyen senki sem hamis dolgot, mert az illegális. Sokszor azonban néha képtelenség eldönteni, hogy az adott termék hamisítvány-e, vagy sem. Múltkor az egyik ismerősöm két Samsung SD kártyát mutatott, hogy döntsem el, melyik az igazi és melyik a hamis. Hát, a véletlennek köszönhető, hogy eltaláltam, de szinte tök egyforma volt mindkettő.

 

Ami a hamis termékhez való hozzáférés csatornáit illeti, a válaszadók több mint fele (53 százalék) az internetet, 21 százalékuk a piacot vagy utcai árusokat, 20 százalékuk egyéb hazai üzleteket, 15 százalékuk pedig a külföldi boltokat jelölte meg a hamis árucikk beszerzési helyének. (Torony, VG)