„Be lehet azt piszkálni, pöckölni, tuszkolni” – három éve vertük Ausztriát az Eb-n

Amikor 2015 szeptemberében a magyar labdarúgó-válogatott legyőzte pótselejtezőn Norvégiát, eldőlt, hogy a nemzeti tizenegy 44 év után újra Európa-bajnokságra megy. Meg is mozdult az ország, Budapesten a Nagykörúton emberek ezrei nézték tátott szájjal, hogy mire megy a Bernd Storck vezette csapat Ausztria ellen a 2016-os kontinenstornán.

A sógorok ellen az első percek néhány kisebb szívroham kíséretében teltek – elég csak David Alaba kapufájára visszaemlékezni. Aztán a kezdeti nehézségek elmúltak és elérkezett az a bizonyos pillanat: Szalai Ádám harcolt meg egy felívelt labdáért, majd Kleinheisler Lászlóval kényszerítőzött, hogy aztán végül megszerezze a vezetést Ausztria ellen.

„És ott a gólhelyzet! És a gól! És a gól! Szalai! Vezet Magyarország! 550 nap után, be lehet azt piszkálni, pöckölni, tuszkolni! Egy ide!”

– mondta a kommentátor, Hajdú B. István, majd jött az ismétlés és egy újabb aranyköpés:

„Ez az! Ott van! Gurulj be lassítva is!”

Egygólos vezetés után szervezett védekezést és egy-két Király Gábor védést láthatott több millió árgus magyar szem, majd jött egyre a kettő. Stieber Zoltán kapott labdát a félpályánál, amivel egész a kapuig rohant, és beállította a 2-0-s végeredményt.

„Eldőlt a mérkőzés! Bent pihen a labda a hálóban! Magyarország: kettő, Ausztria: nulla!”

– hangzott Hajdú B. István megállapítása.

Na, nem is kellett több, a Nagykörúton még a lámpavason is emberek csüngtek.