„Szoboszlait a képességei minden magyar játékos fölé emelik”
Olvass tovább...
A magyar foci egyik legsúlyosabb problémája, hogy a gyerekek nem edzenek eleget, és nem gyakorolnak edzésen kívül. A megállapítás ma abszolút igaz, számos szakember kifejtette már az elmúlt években, de egy 1975-ös levélből kiderül, hogy a labdarúgó szövetség korábbi elnöke már akkor észrevette a rendszerhibát.
Az utóbbi években számtalan szakember, edző, köztük Dárdai Pál, a Hertha BSC trénere is hangosan kifejtette: súlyos probléma, hogy a futballistának készülő gyerekek nem gyakorolnak eleget. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy elmennek edzésre, de előtte, utána nem végeznek külön, speciális gyakorlatokat – ezt a néphit szerint régen a grund helyettesítette –, s emiatt nem jut elég idő a technikájuk és az alapok csiszolására.
Márciusban a válogatottban nemrégiben bemutatkozott Szoboszlai Dominik menedzserével beszélgettünk, többek között az edzéseken kívüli gyakorlás fontosságáról.
Olvass tovább...
Esterházy Mátyás biztos benne, hogy a 18 éves középpályás, akit a magyar futball legtehetségesebb fiataljának tartanak jelenleg, soha nem jutott volna el a Red Bull Salzburg kezdőcsapatáig, ha nem végez plusz edzéseket.
„A gyakorlásba befektetett órák száma kulcsfontosságú. (...) A plusz munka kell csak igazán. Napi 4-5 órányi befektetett munkáról van szó. Ebből másfél óra az irányított edzés, marad 3-3,5 óra a plusz gyakorlatokra. Nem általánosságban beszélek, de hallani rengeteg olyan magyar klubról, melyek tiltják a plusz munkát, nehogy megsérüljön a játékos. Ez rendkívül káros. Meg kell mindenkinek érteni, hogy hacsak az ember nem Messinek születik, kőkemény munka nélkül nem lehet eljutni magas szintre.”
Mindezek fényében egészen érdekes Barcs Sándornak, a Magyar Labdarúgó Szövetség egykori elnökének (1950-1963) levele 1975-ből. Mit ad Isten, már akkor arról siránkozik a magyar futball feje, hogy a gyerekek nem fociznak eleget. A posztot a Futballgondolkodók nevű Facebook-csoportban osztották meg.