Szécsi Zoltán: A nemzetgazdasági hasznom a vízilabdában a legnagyobb

– Ön fővárosi, netán a szülei, nagyszülei gazdálkodók voltak, s innen az indíttatás?
– Igen, én Budapesten születtem. Édesapám villamosmérnök volt, édesanyám a mai napig praktizál, égés és plasztikai sebész a Bethesda Gyermekkórházban, ő alapította az osztályt, ahol dolgozik. Én is elég messze voltam világéletemben a gazdálkodói élettől. A XI. kerületben volt egy kis hobbitelkünk, ahol nagyjából 3x2 méteren folyt a tulipánverseny nővéremmel.

– Akkor mégis mi vitte rá, hogy földet műveljen?
– Nagymamám kárpótlásból vásárolt egy 44 hektáros földterületet, amit soha nem hasznosított, szerintem azt sem tudta, hogy merre van. Bérbeadta. Az ő halála után szerettem volna értékesíteni, mert vállalkozásba akartam kezdeni.

– De végül mégis megtartotta. Ahogy ott állt a szántóföld szélén, valami sugallat azt jelezte, mégsem kellene megválni tőle?
– Először egy mountain bike-kal kimentem megnézni a területet, hegyen-völgyön át karikáztam. Ki is lyukasztottam két gumit az úton, de legalább sikerült megtudni, hogy merre van, és hogy néz ki a földdarab. Tetszett elsőre. Aztán amikor elérkezett a döntés pillanata, Vanda, a feleségem felvetette, hogy ha már vállalkozni akarok, miért nem a földön teszem ezt?

– A felesége mondta ki ezek szerint a döntő szót?
– Láttuk egymáson, hogy tetszik a dolog. Amikor kimentünk kvázi elbúcsúzni a földdarabtól, ott volt a környék összes őze, fácánja, nyula. Előtte a vaddisznókat kellett hajkurászni a szántón. Lassacskán a szívünkhöz nőtt, megtaláltuk benne a szépséget.

Talán van olyan szép a kilátás, mint az olimpiai dobogó tetejéről (Fotó: Szécsi Zoltán)

– Kedvenc állata a szántóföldön?
– Az őz.

– Nem okoz kárt?
– Dehogynem, de azért van. És finom is. Most már viszont némi vaddisznót szeretnék látni a célkeresztben.

– Megszerezte az aranykalászos gazda képesítést, és a mezőgadasági technikusit is. Mire jogosítanak fel ezek a képzettségek, hogyan lehet szert tenni rájuk?
– Ezek teljesen általános képzések, bárki el tudja végezni őket. A megszerzésükhöz egyébként minden fent van az interneten. A gyakorlatban úgyis úgy történt minden, hogy megkérdeztem helyben Pista bácsit és Jani bácsit, hogy ki mit hogyan csinál a földjén. Zénó fiam keresztapja is gazdálkodó a környéken, elég nagy területen, elég szép eredménnyel. Szóval vannak előttem jó példák. Természetesen emellett folyamatosan jönnek az újdonságok, mint például a precíziós gazdálkodás, melyről ma sokat megtudhattunk (részletek a keretes anyagunkban).

Szécsi Zénó apja nyomdokában (Fotó: Szécsi Zoltán)

– Miket termel?
– Most klasszikus és hibrid búzánk van...

– ...hibrid gyepszőnyegről már hallottam, de hogy fest a hibrid búza?
– Alapvetően borzalmasan néz ki, mert sokkal alacsonyabb tőszámmal kell vetni, mint a klasszikus búzát, egyébiránt a végkifejlet ugyanaz lesz. A hibrid alapvetően két fajtának a nemesítése, és a klasszikussal ellentétben nem lehet visszavetni.

– A búzán kívül mit szokott még vetni?
– Volt már napraforgónk, kukoricánk, repcénk. Mikor hogy.

– Hogy néz ki most egy napja, gazdálkodóként, s az egri vízilabda csapat elnökeként?
– Hivatalosan Kömlőn lakunk, de Egerben is bérelnünk kell egy lakást, mert rengeteg időt töltök a pólócsapat körüli munkával. Bízom benne, hogy elnökként is sikeres leszek. A gazdálkodás tulajdonképpen egy hobbivá vált számomra, az igazi szerelem azért a vízilabda.

– 2017 szeptemberében jött el Kaposvárról, ahol edzőként dolgozott, és tavaly október óta vezeti az egri klubot. Egy évet húzott le póló nélkül, elég volt?
– Teljesen. Azt gondolom, hogy gazdálkodni sokan tudnak, de a kapusokhoz talán kevesebben értenek úgy, mint én. Úgy is megfogalmazhatnám a dolgot, hogy a nemzetgazdasági hasznom a vízilabdában a legnagyobb.

– A 2017-ben vb-második, tavaly Eb-nyolcadik férfi vízilabda válogatottól reális elvárásnak gondolja, hogy az idei világbajnokságon, s a tokiói olimpián a legjobb négy közé jusson?
– Nagyon szurkolok a csapatnak, de úgy látom, hogy az is benne van a pakliban, hogy bejutnak az elődöntőbe, s az is, hogy nem. A magyar póló érdeke a stabil olimpiai kijutás. Ezen túlmenően azt látom, hogy a 2000-2003-as születésűek között mély a merítési lehetőség, s vannak nagyon tehetséges és elhivatott srácok. Lehet, hogy jelen pillanatban nem mi vagyunk a legjobbak, de látom azt, hogy tíz éven belül újra mi leszünk.

– És Egerben mit lát?
– A két világbajnokunk, Hosnyánszky Norbert és Decker Ádám körül ott vannak a kiváló légiósaink, mint Vlahopulosz, Raszovics. A klubnál azon kell dolgoznunk, hogy a többiek a következő évtized válogatottjának alapjául szolgálhassanak.

– Tavalyi érkezésekor azt mondta, akár egy érem is kinézhet a bajnokság végén. Tartja?
– Nem biztos, hogy abból érdemes kiindulni, milyen eredményt érhetünk el rögtön. Száz méteres körzeten belül most már van végre két remek ötvenes medencénk, melyhez nemsokára készen lesz egy új szárazföldi részleg is. Emellé még épül egy tízpályás ötvenes medence is, plusz egy 50-60 szobás szálloda. Hamarosan meglesz az alap, hogy nemzeti úszó- és vízilabda központként tartsanak bennünket nyilván.

Akcióban a Szécsi-család (Fotó: Szécsi Zoltán)

– El tudja képzelni, hogy a vízilabdás mellett a gyermekeit a gazdálkodói lelkület is vezeti majd?
– Nagyobbik fiam, Marcell vízilabdázik, Julcsi lányom grafikusnak tanul. Az ötéves Zénónak van már néhány műanyag traktorja, de lehet, hogy amerikai focista lesz belőle. Amit mindenképp igyekszünk megszerettetni velük az az állatok és a természet szeretete. Ne féljenek tőle, ismerjék meg. De, hogy kiből mi lesz végül, azt nem tudom.