Halad a csúcs felé a magyar Everest-expedíció

A hegymászásban az akklimatizáció azt jelenti, hogy felmegyünk egy magas területre, ahol több napot töltünk (tipikusan 6000 méter fölött beszélünk “magas területről”), majd ismét visszaereszkedünk 3-5000 méter köré, ahol 2-3 napot eltöltünk, hogy teljesen regenerálódjon a szervezet. Gyakorlatilag a testet szoktatják hozzá az oxigénhiányos állapothoz. Ez pedig egyféleképpen megy: ha rövid időkre oxigénhiányos helyeken, azaz nagy magasságban tartózkodik az ember.

A Mount Everest lábánál töltött első hét alatt a hegymászók berendezkedtek, felállították a konyha-, zuhanyzó- és lakósátraikat, valamint beüzemelték kommunikációs eszközeiket.

Az első akklimatizációs körben, a hírhedt Khumbu-jégesésen történő átkelést követően egy éjszakát töltöttek a 6 ezer méteren lévő első magassági táborban, majd az orkán erejű széllökések miatt kénytelenek voltak visszafordulni.

Az összegzés szerint április 19-én indultak el a hegymászók a második körre azzal a céllal, hogy a kettes tábort elérjék, valamint ott egy, esetleg két napot eltöltsenek. Elmondásuk szerint az odáig tartó út hosszú menet volt, mert a déli oldal legveszélyesebb szakaszának tartott Khumbu-jégesésen átkelve a havas falakról visszaverődő napsugarak meglepő forróságot okoztak.


Klein Dávid és Suhajda Szilárd a 6400 méteren lévő kettes táborban döntött úgy, hogy - bár a szervezet számára egyszerre két felsőbb tábor magasságát megszokni nagy megterhelés - feljebb mennek. Ugyan a serpák április 21-én még nem építették ki a hármas táborig a köteleket, a magyar párosnak mégis sikerült engedélyt szereznie, hogy a tavaszi hegymászó szezonban elsőként éjszakázzanak 7 ezer méteren.

 

Az eredményes második akklimatizációs körnek köszönhetően nemcsak sikerült a hegymászóknak komoly időtartalékra szert tenniük, hanem a szervezetüknek is meghatározó pluszt jelentett.

Az expedíció kommunikációjával foglalkozó cég szerint Klein Dávidnak és Suhajda Szilárdnak a csúcstámadás előtt még egy hegyi menetre lesz szüksége, céljuk, hogy 8000 méteren a Déli-nyeregben éjszakázzanak. Az akklimatizáció folyamata nagyjából május közepéig tart és leghamarabb akkor kerülhet sor a 8848 méter magas Mount Everest meghódítására is.

A két hegymászó március végén indult az expedícióra azzal a céllal, hogy első magyarként oxigénpalack nélkül jussanak fel a világ legmagasabb csúcsára.

Eddig valamivel több mint hétezren jutottak fel a helyiek által Csomolungmának nevezett hegy tetejére a Himalájában, de kétszáznál is kevesebben vannak azok, akik oxigénpalack nélkül értek fel a csúcsra. Klein Dávid legutóbb az északi oldalról próbálkozott, de a déli oldalt is ismeri, 2005-ben és 2008-ban járt ott. (MTI; Torony)