
Döbbenetes látvány: az 500 éve üresen álló magyar faluból egyetlen égigérő épület áll a puszta közepén
Olvass tovább...
Sok városban és községben volt jóval magasabb a választásra jogosultak arányának részvétele a választáson, mint a magyarországi átlag.
Már hónapok óta erre készült az ország, végül 2022. április 3-án az urnákhoz járulhattunk, hogy leadjuk voksunkat arra a pártra vagy éppen pártszövetségre, amelynek a kezébe akartuk adni a kormányzás lehetőségét az elkövetkező újabb négy évre. A választás végül nagyon magas részvétel mellett zajlott le, a választásra jogosultak 69,54 százaléka vett részt a választáson. Ez pedig számszerűleg azt jelenti, hogy 5 millió 241 ezer 29 magyar szavazott, és 2 millió 295 ezer 277-en pedig otthon maradt.
Végül a Fidesz-KDNP szerezte meg a szavazatok 53,1 százalékát, ez pedig azt jelenti, hogy Orbán Viktor sorozatban negyedszer alakíthat majd kormányt. A kormánypártnak még a kétharmad is összejött. A Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogás a szavazatok 35 százalékát szerezte meg.
A statisztikákra fogékonyak a Választás.hu oldalon rendkívül sok és hasznos adat között böngészhetnek, így többek között megyékre, településekre és választókerületekre lebontva is meg lehet nézni, hogy hol volt a legnagyobb a részvételi arány, hol hogy szavaztak az emberek.
Olvass tovább...
A Világgazdaság egy cikkében a legérdekesebb statisztikák közül csemegézett. A legaktívabb fővárosi kerület például a XII. volt, itt a választásra jogosultak 79,38 százaléka ment el szavazni, míg a legmagasabb szavazási hajlandóság Magyarországon a községek között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Becskeházán volt, ahol a választásra jogosultak 96,55 százaléka vett rész a szavazáson.
A legaktívabb város a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántháza volt, ahol a szavazásra jogosultak 83,17 százaléka járult az urnákhoz. Baktalórántháza után következett Nyírbogát (80,7), Diósd (79,85) és Budakeszi (79,37).
Olvass tovább...