Az Országgyűlés megszavazta a szigorítást: mostantól minden másképp lesz

Ahogy arról a Promotions is beszámolt korábban, Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos nemrég bejelentette, hogy komoly áttörés jöhet az állatvédelemben: jelentősen szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezete.

A törvénymódosítást november 30-án, kedden meg is szavazták az Országgyűlésben, vagyis mostantól súlyosabban büntetik az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít. De mit is jelent ez pontosan?

• A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit;
• A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak;
• Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő;
• Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül;
• Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor;
• Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek;
• Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel.

 A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.