Öntözési támogatási lehetőségek – beszámoló a Szaktanácsadói információs napról

A programot Szuhóczky Gábor ügyvezető nyitotta meg, köszöntötte a résztvevőket és bemutatta az előadókat. A program ismertetése után, rátért a témák ismertetésére és elmondta, hogy az idén is folytatjuk az információs napok megrendezését, reményeink szerint 2020- ban még két alkalommal is találkozhatunk a mezőgazdaságban érdekelt résztvevőkkel. Az első előadást ügyvezetőnk tartotta az aktuális VP pályázatok ismertetésével. Megtudhattuk, hogy 80 mrd Ft kerettel hirdetnek majd meg VP pályázatokat, ebből:

• 50 mrd: Állattartó telepek korszerűsítésére

• 30 mrd: Kertészetkorszerűsítésre lesz kiírva.

A következő előadó Varga Erzsébet cégünk tananyagfejlesztője a kiadványaink bemutatása után, ismertette az öntözéstámogatási lehetőségeit és beszélt a helyes gyakorlatokról a VP rendszerben. Megtudhattuk azt is, hogy öntözési közösségként olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők, és megfelelnek a következő feltételeknek: azaz az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, illetve kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja. Az eddig elkészült két tananyag a Zöldítés és az Öntözés. 

Az előadások sorát Till Gábor a Naraberu Kft. ügyvezetője folytatta az öntözőszivattyúk választásának és működtetésének legfontosabb tudnivalóiról.  Elhangzott, hogy Felépítésük alapján az öntözésben leginkább elterjedt örvényszivattyúk lehetnek:

- egyfokozatú merülő szivattyúk.

 Felépítésük alapján az öntözésben leginkább elterjedt örvényszivattyúk lehetnek:

- többfokozatú búvárszivattyúk.

 Kiválasztásnál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: vízszerzési hely, jelleggörbék elektronikus kiválasztás, szakértői támogatás.

Augusztinyi András a NÉBIH Kísérleti Telep vezetője a szántóföldi, kisparcellás fajtakísérleti növénytermesztés tapasztalatairól számolt be. Ezek a kísérletek a Gyulatanyán az alábbi ültetvényeken történt: őszi káposztarepce, burgonya, napraforgó, szemes kukorica. Burgonyából 

50 fajta, napraforgóból 20 fajta, szemes kukoricából 50 fajta, búzából 50 fajta, zöldborsóból 15 fajta lett a kísérletekbe beállítva.

Utolsó előadónk Rózsa Dávid biológus a Green Inno Solutions Kft. munkatársaként beavatott bennünket a természetes alapanyagból készített növényápoló szerek rejtelmeibe. A kutatási adatok prezentálása után, megismertük ezen szerek legfőbb tulajdonságait: alacsony fitotoxicitás, ártalmatlan a méhekre, környezetbarát (nem veszélyes a talajra, növényekre, állatokra, vizekre, felhasználóra). Formulázás (stabil nanorendszer, hígítva diszperzió; jól tapad), magyar fejlesztés és termék.  Előadása után nyomatékosította, hogy a „hagyományos” egy támadásponton ható „vegyi” készítmények helyett használjunk természetes antimikrobiális hatású szereket!