Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Most akkor a stressz jó vagy rossz?

Most akkor a stressz jó vagy rossz?

Helyi Hírek

Most akkor a stressz jó vagy rossz?

Helyi Hírek

Promotions 09:09

A Széchenyi Meetup második rendezvényén a stressztől és annak teljesítményre gyakorolt hatásáról esett szó. Egyáltalán pozitív vagy negatív jelenségről van szó? Hogyan lehet kezelni? 

Vannak olyan szavak a magyar nyelvben, amelyekhez negatív asszociáció társul. Az őszről – főképp a versekből „tanulva” – sokaknak a szomorúság, az elmúlás jut eszébe. A stressz is ugyanebbe a kategóriába esik: a kifejezéssel kapcsolatban leggyakrabban a feszültség, idegesség szavakra asszociálunk. Még akkor is, ha a stressz, mint az emberi szervezet természetes válasz reakciója, sokkal szélesebb spektrumon mozog, mint azt elsőre képzejük. Főként erről, illetve a teljesítményhez fűződő kapcsolatáról volt szó a második Széchenyi Meetupon a Magyar Nemzeti Múzeumban. A meghívottak között ott volt Lukasz Rebeka dietetikus, csecsemő-szülő kapcsolati konzulens jelölt, Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője és Hal Melinda pszichológus.

„Szitokszóként használják, de nem feltétlenül rossz dolog”

– fogalmazott a stressz kapcsán Hal Melinda pszichológus, egyúttal jelezve, hogy a mérték a kérdéses, nem pedig az, hogy jelen van-e életünkben avagy sem. Egyúttal hozzátéve talán a legfontosabbat:

„stressz nélkül nincs teljesítmény”.

Pontosan erre hívta fel a figyelmet Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője is. Azazhogy, a stressz az élet minden területén jelen van. Minden embernél megjelenik. Vagy, ahogy azt a XX. század elején Selye János, a világhírú magyar orvos-kutató megállapította: a stressz az élet sója. Máshonnan megközelítve tehát, létezik pozitív és negatív vetülete is. Egy vizsga alkalmával természetes, normális jelenségről van szó, amely ráadásul egy meghatározott ívet jár be. Az azonban már probléma, ha folyamatos és tartós jelleget ölt.

Győrfi Pál úgy látja, hogy az a fontos, miként kezeljük, hogyan viszonyulunk hozzá.

„Szükséges az önkontroll”

– tette hozzá, s ezzel egy fontos tényezőt emelt be a stresszről szóló beszélgetésbe. Magát az embert, aki önreflektív lényként vizsgálhatja, megértheti testében-lelkében lejátszódó folyamatait, így egyúttal képessé válik arra, hogy kezelje azt. 

„Na, mi volt a suliban?”

Mindhárom vendég rövidebben vagy hosszabban beemelte a beszélgetésbe az iskola színterét. A helyet, ahol a fiatal gyerek akarva-akaratlanul is találkozik a stressz jelenségével – akár benne keletkező válaszreakcióként, akár kortársának különböző megnyilvánulásának formájában. Ezzel kapcsolatban emítette meg Hal Melinda az általuk létrehozott Bajai Ifjúsági Fórumot, ahol az iskolai zaklatás megszüntetése a cél. Itt nemcsak a zaklatást elszenvedett személyeket, gyerekeket várja egy profi, felkészült szakembergárda, hanem az agresszor/bántalmazó is szakszerű segítséget kaphat.

„A leggyakoribb tünete a zaklatásnak a fájdalom”

– emelte ki Hal. Mint mondta, több olyan eset lehet, amikor lelki eredetű probléma testi jellegű panaszban érhető tetten. Előfordulhat, hogy a gyerek nem tud megfelelni az iskolai elvárásoknak, ezt azonban nem beszéli meg szüleivel, inkább fejfájásra panaszkodik.

Arra már Lukasz Rebeka hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad a krízishelyzetet és a stresszt összekeverni, ahogy arra is, hogy azt általa alapított Kiskanál Kommandó célja egy egészségesebb nemzedék felnövekvését biztosítani a megfelelő tudásanyag szülőknek való átadásával.

Borítókép: Promotions Media