Sokan nem hisznek ennek a furcsa magyar településnek a létezésében, pedig gyakran emlegetik

Vannak olyan fiktív magyar települések, amiket csak a poén kedvéért találtak ki, vagy amit a taxisok kezdtek el emlegetni, de létezik egy olyan település, amiről az emberek zöme azt hiszi, hogy csak kitalált, de közben nagyon is valódi.

[[cikk]]

Ismerősen cseng az a szólás, hogy

Elmehet Kukutyinba zabot hegyezni?

Kukutyint leginkább akkor szoktuk emlegetni, ha olyan embernek mondjuk, akivel nem törődünk. De olyan szituációban is előkerül, hogy ha valaki megkérdezi, "hova mész?", az illető azt feleli, hogy "Kukutyinba".

^{(Fotó: deszk.hu)}

De hol is van Kukutyin tulajdonképpen?

Szeged és Makó között helyezkedik el Ferencszállás, amit 1828-ban alapított a deszki Báró Gerliczy Ferenc. A területen annak idején virágzó dohánytermesztés folyt, a báró majorrendszert alakított ki, szerződött dohánykertészeket alkalmazott, akik az év nagy részében családjukkal együtt dolgoztak és laktak a Nagymajorban. A helyet az egykori katonai térképen úgy jelölték, hogy:

pa Kukutyin, vagyis Kukutyin puszta.

Ez a terület később, az 1880-as években zabbal volt bevetve, de az éppen akkor tetőző Maros miatt a földeken nem lehetett dolgozni. A parasztok nem akarták, hogy kárba menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét, vagyis a kalászát. Innen ered tehát a szólás, hogy "elmehet Kukutyinba zabot hegyezni.

Persze nem csak Magyarországon létezik ilyen település, hanem Romániában is. A csángók ugyanis így nevezik a Prut melletti Cucuteni községet, amely a környékén feltárt neolitikumi, 5-7 ezer éves leletekről nevezetes. A jellegzetes, spirális motívumokkal díszített agyagedények és zsírfarú asszonyságokat ábrázoló szobrocskák készítőinek kultúrája a lelőhely alapján Cucuteni-kultúra néven került be a szakirodalomba.