Szándékosan árasztottak el egy többségében magyarok lakta falut, még a templom is víz alatt van

Bözödújfalu egy székelyföldi falu Romániában, Maros megyében. A falu a romániai falurombolás jelképévé vált, mivel 1988-ban úgy döntöttek, hogy az új víztározó építése miatt elárasztják. Pedig a falunak hosszú évszázadokra visszanyúlóan van története és történelme egyaránt. A Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították a falut még 1566 környékén, mivel az első okiratos feljegyzés ebből az időből származik.

Már a megalakulásakor, a középkorban is volt temploma a falunak, de az mára már víz alatt van, az unitárius templommal együtt. A falut 1910-ben még közel 700-an lakták és ráadásul többségében magyarok.

A Bözödújfalusi-víztározó építése 1988-ban kezdődött meg, a gátépítés azonban már 1975-ben megindult, 1977-ben leállt, de 1984-től újra beindult. Egy 625 méter hosszú gátról van szó, ami 28 méter magas. 1985-ben kezdték meg a falu kitelepítését és 1994-ben elárasztották azt.

12 ház menekült meg az elárasztástól, amit még most is laknak, körülbelül 40 fő. A két templom víz alá került és az elárasztott házak lakói szétszéledtek a világban. A falu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből és a Tanorokba helyezték át. Egy kedves szokás még mindig fennmaradt, minden év augusztusának első szombatján a falu egykori lakói találkozót tartanak, ahol átbeszélik, hogy kivel mi történt a nagyvilágban. A falu egyik különlegessége, hogy több vallást is gyakoroltak az ott lakók, ezt mind békében egymást tiszteletben tartva. Katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos felekezet egyaránt megtalálható volt egy helyen.

Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok nevei és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll:

„A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”