Post Malone beszállt a borbizniszbe: két nap alatt elfogyott minden üveg
Olvass tovább...
Egy fiatal pár 18 dolláros bort rendelt, de 2 ezer dolláros nedűvel kísérhették le a vacsorát, amit természetesen nem kellett kifizetniük.
Egy nagyon érdekes sztorit osztott meg az Instagram oldalán Keith McNally, a New York-i Balthazar étterem tulajdonosa. A történet úgy indult, hogy az elit helyre betévedt négy Wall Street-i üzletember, akik szerettek volna kérkedni egy picit, ezért megrendelték a hely legdrágább borát. Ez egy 1989-es Chateau Mouton Rothschild volt.
A francia bor nem olcsó mulatság, mivel egy palack 2 ezer dollárba, vagyis nagyjából 615 ezer forintba kerül mai árfolyamon. A személyzet fogta, és kitöltötte a bort egy dekantálóba.
Na, de mi is az a dekantálás? A szó maga egyszerűen áttöltést jelent. Az idősebb és szűretlen boroknál a palack alján keletkezett üledék eltávolítására használják. A fiatalabb vörös és ritkábban fehér borok esetében levegőztetés céljából történik a művelet. Így több oxigénhez jut a bor, és jobban kinyílik a fogyasztó felé. A magas színvonalú éttermek szokták használni, ahogyan a Balthazar is.
Olvass tovább...
Közben egy másik asztalnál egy fiatal pár nem a Wall Street-i módit követte, ők csak megrendelték a hely legolcsóbb borát, egy 18 dolláros pinot noirt, ami átszámítva 5500 forintba kerül. Az étterem nem tesz kivételt, így ezt is szakszerűen kitöltötték egy dekantálóba. Na igen, csak a személyzet véletlenül összecserélte a két bort: a gazdag üzletemberek kapták az olcsó palackot, míg a pár a 2 ezer dollárosat.
Az étterem tulajdonosa tréfásan leírja a beszámolójában, hogy az üzletemberek, akik hatalmas borszakértőknek tartották magukat, gyakorlatilag az egekig magasztalták a 18 dolláros pinot noirt, míg a másik asztalnál a kedves kis párocska úgy tett, mintha a világ egyik legdrágább borát innák, ezzel kifigurázva a sznob alakokat.
Közben a személyzet körülbelül öt perc múlva rájött, hogy milyen hatalmas hibát vétett, így felhívták McNally-t, aki a helyszínre sietett. Végül nem tudott mást tenni, elmondta mind a két félnek az igazat.
A pénztárcabarát bort dicsérő üzletember ekkor már hozzátette, hogy ő bizony sejtette, hogy a palack nem Mouton Rothschild volt. A fiatal pár nem hibázott, szóval ők ingyen kóstolhattak meg egy ilyen drága bordeaux-i nedűt.