Amikor szemtől szembe álltam a Hubbard gleccserrel – galéria
Olvass tovább...
A koronavírus-járvány bizonytalan időre elnapolta utazásaimat, így most az elmúlt évtized legjobb pillanatait fogom feleleveníteni időről-időre. Jurák Zsolt vagyok és most egy kicsit más szemszögből folytatom a „Zsolt utazása” című rovatomat.
Előző írásomban arról számoltam be, hogy mennyire hatalmas élmény volt, amikor felkerestem a Hubbard gleccsert:
Olvass tovább...
A Hubbard gleccsert ugyebár egy luxushajó fedélzetéről láthattam. Másnap, amikor felkeltem szinte semmit láttam a minket körülvevő természeti csodából. Szerintem, amikor Vitus Bering – dán származású tengerész, aki az orosz haditengerészet kapitány-parancsnoka volt, tengerészei Iván Ivanovicsként ismertek – megérkezett Alaszkába, akkor nagyjából annyit láthatott, mint én.
Azonban megérkeztünk a Yukon kapujaként is ismert Skagway városa mellé, ami különleges helyet foglal el Alaszka történelmében. Az 1897-es Klondike-i aranyláz idején fontos szerepet játszott, mivel több tízezer aranyásó indult el innen a gazdagság reményében.
Korán reggeli buszra szálltunk, úticélunk pedig egy kis hajók számára kialakított kikötő volt. Itt egy közepes méretű hajóra szálltunk, azonban ki kell emelnem, hogy hatalmas köd lepte el a tájat. A köd olyan nagy volt, hogy amikor a kikötés után elhagytuk a hajót, nagyjából 50 méterre láttunk csak.
A parton ismét buszra szálltunk, és egy rövid út után megérkeztünk az erdő közepén lévő pihenőhelyhez, ahol beöltöztünk „yetinek” és gyalog folytattuk utunkat. Majd következhetett a kajakozás. Apróbb jégdarabok között hajózva a kristálytiszta gleccsertavon folytattuk utunkat Alaszka egyik gyöngyszeméhez, és ekkor a sűrű ködfelhő mögött felbukkant a csoda:
friss levegő, sejtelmes fények, hűs szellő.
[[galeria]]