Egy harcművészeti technika, amivel ölhetünk, de akár gyógyíthatunk is – galéria

Az előző írásomban arról számoltam be, hogy milyen egy tradicionális indiai vegén ételsor.

Végigkóstoltam egy tradicionális indiai vega ételsort – galéria

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Október 27-ét írunk. Ez a nap az indiaiak számára az egyik legfontosabb ünnep, a Diwali fesztiválnak, azaz a Fények Ünnepének, az indiai újévnek a kezdete, olyan nap, mint az európai kultúrkörben a szilveszter. Az ünnep során az otthonokat és az utcákat lámpák ragyogó fényével világítják be.

A természetközeli vallásokban az év sötét felének kezdetét jelölte, amikor a fények gyújtásával megőrizték a Nap erejét, a tudat tisztaságát, és a szellem fényességét. A hagyomány ma is él, mindenki részt vállalhat a Fény hazatérésében, a sötétség feletti győzelemben, s elérheti, hogy bőség és boldogság lépjen be az otthonába.

Nagyköveti programunk negyedik napján korán megejtettük a reggelinket, majd felkerestük a CVN Kalari iskolát. A kalari a Távol-Kelet legősibb harcművészete, a Kalaripayattu a kutatások szerint legalább 2000 éves. Védikus írások szerint az első mestere, azaz „guruja” Parashurama volt. India déli részén, Kerala államban található eme harcművészet bölcsője, amely két irányzatra oszlik: északira és délire. Az északi stílust a már említett Parashuramának, a délit pedig Agastya bölcsnek tulajdonítják.

A Kalaripayattu név egy szóösszetétel: a kalari jelentése hely, a payattu pedig gyakorlást jelent, tehát „hely a gyakorlásra”.

Eme harcművészet tanult mesterei képesek lehetnek harcképtelenné tenni vagy akár meg is ölni az ellenfelet, a marmam, azaz a vitális pont helyes érintésével. Azonban ezt a technikát nemcsak a harcban, hanem egészségügyi kezelések során is használják. Ennek köszönhetően a harcosok magas ismeretekkel rendelkeznek az emberi testről, a hagyományos orvoslásról és a masszázsról is.

Az iskolával való megismerkedés és a közel 60 perces show után folytattuk utunkat következő állomásunk felé Calicutba, ahol a Harivihar Ayurveda Home-ot látogattuk meg. 

[[galeria]]

Az épület története az 1850-es évekre nyúlik vissza, amikor is még nemesi birtok volt, ami a Kadathanad királyi család tulajdonában volt. A házat abból a célból építették, hogy ebben taníttassák a gyermekeiket. Ezt követően több tulajdonosa is volt az épületnek, míg a jelenlegi meseszép formáját a mostani tulajdonosnak, Dr. Nair unokáinak köszönhetően nyerte el: 2001-ben felújították az épületet, majd 2003-ban megnyitották a Harivihar ayurveda resortot.

Az intézményben van hét vendégszoba, több kezelőhelyiség, egy közös társalgó, valamint egy kizárólag vegetáriánus ételeket készítő konyha, ahol a páciensek az orvosi konzultáció utáni személyreszabott ételsort fogyaszthatják el. A kertben nagy medence, csodálatos rendezett környezet várja a kezelésre vagy a pihenésre vágyókat. A családi kézben lévő Ayurveda központ profizmusa, vendégszeretete számomra példaértékű volt, ezt a helyet nyugodt szívvel merem bárkinek ajánlani.

Egyedülálló kombináció

Programunk a tartalmas részek után este hat órakor folytatódott, amit egy rövid pihenő előzött meg. Csoportunk három különböző hotelben volt elszállásolva, a találkozót pedig a Kadavu Raviz szállodában szervezték meg. Az épület idillikus környezetben fekszik, szépek a szobák, habár a szálloda nem modern, nagy hátránya, hogy rengeteg lépcsője van, ami az idősebbek számára kényelmetlenné teszi a hotelen belüli közlekedést.

Az előadások a környékbeli Ayurveda intézmények bemutatásával kezdődtek, természetesen a vendéglátó Raviz hotel is részletesen beavatott minket a náluk történő kezelések előnyeibe. Külön felhvták a figyelmet az étkezések fontosságára és természetesen az ő szolgálatatásaik előnyeire.

A program utolsó fellépője a nagy tiszteletnek örvendő yogi és oktató, Acharya Vasudevan, volt, aki majd egy órás előadást tartott, amelynek a következő címet adta:

„Az Ayurveda és a Kalari egyedülálló kombinációja, a Marma pontos és a Yoga Keralában”.

Ezt követően lehetőségünk nyílt a bemutatkozó létesítmények vezetőivel egy kötetlen beszélgetést folytatni a vacsora alatt. 

Az eddig kizárólag vegetáriánus ételeket kínáló túra, most először kiegészült Ayurveda ételekkel is, amit a szálloda mester szakácsa készített el. Azt hittem komoly, hogy gondom lesz azzal, hogy húsmentesen étkezzem, de ezzel végül semmi probléma sem volt. Mint megtudtam: a dél-indiai vegetáriánus ételek szélesebb választékban érhetők el, mint a nem vegetáriánus fogások. Azt azért leszögezhetem, hogy az itt felszolgált Ayurveda-fogások még nem lettek a kedvenceim, de ez majd változni fog – ennyit előre elárulhatok.

A nap zárásaként a Raviz hotel tűzijátékkal, valamint masala teával és dél-indiai kávéval, valamint süteményekkel látta vendégül a szálloda és konferencia vendégeit. 

Már 23 óra volt, mire visszaértünk a csoporttal a szállodába, de újra egy kimerítő, ám élményekben gazdag napon vagyunk túl. Sőt, az Ayurveda nagyköveti programjáról a másnapi írott sajtó is beszámolt.