Ötven év múlva összeomlik Magyarország egyik legszebb középkori romtemploma

[[adv]]

A késő román és a kora gótikus építészet egyik magyarországi műremeke, Zsámbékon, a Nyakas-hegy oldalán magasodó templom, amely valamikor a 13. század derekán épülhetett a premontrei rend megbízásából. A francia eredetű rend a legújabb kutatások szerint Könyves Kálmán vagy II. István ideje alatt érkezhetett meg a vidékre, ahol azonnal hozzáláttak a monostor felépítéséhez. A 15. században került a pálosok kezébe, majd nem sokkal már a török félhold lengedezett a tetején, a szerzetesek elmenekültek, a templomból pedig erődítmény lett.

1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, nem építették újjá, majd még a maradványokat is elkezdték elhordani a falusiak. Ma csak a templom torzója látható. A teljes pusztulástól Rómer Flóris bencés tanár, történész mentette meg az épületet, amikor a 19. században szót emelt az értékes emlék megmentéséért. Az építészek végül a csonka templomot romként konzerválták.

A legújabb kutatások szerint a rom pusztulása ma annyira előrehaladott, hogy csupán 50 év, és újra összeomlik. Egyelőre nem alakult ki konszenzus a szakemberek között, hogyan kellene felújítani, hosszú távon használhatóvá tenni, illetve szorosabban integrálni a közösség életébe az épületet.

Zsámbék jelentőségét a középkorban az adta, hogy a kor két legjelentősebb királyi központját, mondhatni fővárosait, az Esztergomot Fehérvárral összekötő kereskedelmi útvonal mentén feküdt, így már az 1050-es években kőtemplom épült itt. A királyok, hercegek és hercegnők kedvelt tartózkodási helye volt.

Érdekesség, hogy a fővárosi Lehel téri templom a zsámbéki templom mintájára épült.