A Szárnyas fejvadász és a telelő réti füles bagoly

Életre szóló élmény egy-egy baglyot látni, hát még kilencvenet. A külsejével valóban bölcsességet sugárzó madárral való találkozás már akkor is megfogja az embert, ha csupán ül az ágon (mármint a bagoly), ahogy pedig elrepül és suhint egyet-kettőt a szárnyával...

Nem véletlen, hogy az 1982-es Szárnyas fejvadász című scifi-különlegesség is felhasználta e jelenséget az egyik jelenetnél.

Most viszont térjünk vissza a természethez, hiszen a Kis-Sárréten mostanra kilencvenet számoltak össze réti fülesbagolyból. És ennél csak többen lesznek! 

Az utóbbi hetekben folyamatosan növekszik a telelésre érkező réti fülesbaglyok száma a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A réti fülesbaglyok magyarországi állományának alakulása – a költő és a telelő példányok esetében egyaránt –, a rágcsálósűrűség függvénye. Ha sok a mezei pocok, akkor sok a réti fülesbagoly is

– írja a Nemzeti park honlapja. Majd azt teszik hozzá, hogy:

A Kis-Sárréten idén esős volt a nyár eleje, így egyetlen réti fülesbagoly-költést sem tapasztaltunk. A nyár vége és az ősz azonban hosszú szárazságot hozott, ezért a rágcsálók, különösen a mezei pockok száma is jelentősen megnövekedett. Ezzel összefüggésben néhány hete megjelentek a réti fülesbaglyok első telelő példányai is. November 20-ra számuk már elérte a 90-et, s az elkövetkező időszakban várhatóan tovább növekszik majd.

Mint a honlapról kiderül, legkedveltebb nappalozó- és éjszakázóhelyeik a zsombékoló mocsárrétek, erdőfelújítások és a gyomos, elhanyagolt parlagterületek. A Kis-Sárréten belül különösen Mezőgyán és Geszt községek határában figyeltek meg népesebb csoportosulásokat. Vadászó példányaikat leginkább a kora reggeli és az alkonyati órákban láthatjuk, de borongósabb időben napközben is elindulnak táplálék után.

A végére még egy kis zene a legjobb filmzenékből, az eredeti Szárnyas fejvadászból: 

(AA)