Az aszályban lenyűgöző formákat öltött a homok a bajai Duna-parton

A szeretnivaló Baja-város fekvése egyszerre szerencsés és balszerencsés. Duna-part, holtágak, Sugovica, vizek minden mennyiségben, hozzá bajai halászlé, mediterrán hangulat, takaros utcák, terek, aranyos emberek. És akkor még a mesebelien cuki Futrinka utcáról nem is beszéltünk…

Ez eddig szuper, már csak az a baj, hogy nem jár erre senki, kivéve azokat, akik itt laknak, vagy valamiért itt van dolguk, de az már tényleg nagyon kevés ember. (Az amúgy is töküres M6-oson az a néhány autó általában Pécsre tart.)  

Ha már mediterrán, említsük meg, hogy Baja egyik nagy kincse a homok: ha a Sugovica éppen nem alacsony és büdös (mint a mostani aszályos nyáron volt), vagy éppen magas és tele van uszadékfákkal, akkor – és ez hál’istennek azért gyakori – pompás beach-csel örvendezteti meg az embereket. Ugyanezt tudja a Duna is, csak gyakrabban, hiszen alacsony vízállásnál is beach-hangulat uralkodik itt a környékén, sőt annál inkább: ezt ezen a nyáron is kipróbáltuk. (Mivel a Sugó, ahogy itt mindenki mondja, használhatatlan volt a nyári szezonban.)

Na de miért menjünk ilyenkor, október derekán a bajai Duna-partra? Mert, ha a fürdést már nem is javasoljuk, a Délmagyar honlapja alapján a csapadék hiányának, a hiperalacsony vízállásnak köszönhetően lenyűgöző homokpadok, homokfolyamok alakultak ki erre, még nagyobbak és szebbek, mint a nyáron.

Utána ne hagyjuk ki a bajai halászlevet sem a belvárosban, vagy valamelyik környékbeli faluban!

(Arday)