Többen esznek belőle, ha izgalmas nevet adunk a zöldséges fogásnak

Sosem értettem, ha egy zöldséges étel finom, jól van elkészítve és fűszerezve, akkor miért ne ennék belőle? Van vegetáriánus barátom, aki néha olyan fogásokat készít, hogy még a húsos pitét is simán félre dobnám. De az emberek többségének úgy látszik az kell, hogy Superman lézer szemével sütött cukkininak hívjanak egy kaját, hogy fogyasszanak is belőle. Szóval a Stanfordi Egyetem kutatói szerint, ha azt akarjuk, hogy az emberek több zöldséget egyenek, akkor izgalmas nevet kell adni nekik.

A BBC News számolt be róla, hogy a kutatók az egyetem menzáján próbálták ki az ötletet az egyetemistákon, és azt tapasztalták, hogy a fantáziadús nevek miatt 25 százalékkal többen választottak zöldségfélét.

A "sistergő bab", "dinamit cékla" vagy "citrusmázas csavart sárgarépa" felkeltette az érdeklődést, sokan szedték ezeket a zöldséges fogásokat a tányérjukra az ebédnél. Az olyan egészségesnek hangzó címkék viszont, mint a "tápláló" semmiféle hatást nem értek el, holott ugyanarról a fogásról volt szó.

A kísérletet az őszi szemeszterben végezték a kutatók. Minden nap négy különböző néven jelent meg az étlapon ugyanaz a zöldséges fogás. Az első egyszerűen megnevezte a zöldséget: répa, a második "egészséges, korlátozó" címkével illette: répa cukormentes citrusdresszinggel, a harmadik "egészség, pozitív" üzenettel szerepelt: okos választás C-vitaminban gazdag répával, a negyedik viszont izgalmas fantázianévvel csábított: citrusmázas csavart sárgarépa.

Arra is ügyeltek, hogy a zöldségek széles skáláját kínálják folyamatosan cserélgetve, így egyebek mellett cékla, répa, kukorica, cukkini, zöldbab és édesburgonya is szerepelt a heti választékban.


A kutatók minden nap felmérték, hogy a mintegy 600 vendégből hányan választottak zöldséges fogást és kiszámolták, hogy aznap mennyi étel fogyott el a tálalókból. Az izgalmas nevű ételek végeztek a csúcson.

 

Az ilyen név alatt árult zöldségételekből 25 százalékkal többen választottak maguknak, mint az egyszerű, semleges nevükön szereplőkből zöldségfélékből, 41 százalékkal többen, mint a "egészséges, korlátozó" elnevezésűekből, és 35 százalékkal többen, mint a "egészséges, pozitív" elnevezésűekből.

Brad Turnwald és kollégái a JAMA Internal Medicine folyóiratban számoltak be a kísérlet eredményéről.

„A legtöbb embert az ízlése irányítja az ételválasztásban. A kutatások alapján viszont az egészséges megjelölésű ételek az emberek szerint kevésbé ízletesek. Az elnevezés képes befolyásolni a választásunkat, ha azzal kecsegtet, hogy ízletes és tápláló ételhez jutunk. Mi tehát azzal próbálkoztunk, hogy a fantázianevekkel megváltoztassuk az emberek véleményét a zöldségekről” - fejtette ki a kutató.

 

Sokszor az étlapokon is fantázianevű ételekkel próbálnak minket rávenni egy fogásra, itt már csak az a végzete az embernek, amikor még apróbetűvel sincs feltüntetve, mi a halál akar az lenni. (Torony; MTI)