Nyilas János a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke elmondta, a hegyközség területén lévő 6500 hektár szőlőültetvényből a termőterület meghaladja az ötezer hektárt. Előzetes becslések szerint ennek mintegy egynegyedét érte jégkár május 13-án. A Mátrai Történelmi Borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb.
„A viszonylag pontos becslések szerint 1000-1200 hektárnyi szőlőben 30 és 90 százalék közöttire tehető a termésvesztés. A termelési értékben így 30-40 százalék átlaggal számolva, 300-400 millió forintnyi a veszteség, amihez még az új ültetvényekben keletkezett károsodás is társul” - mondta a hegyközségi tanács elnöke.
Az MTI kérdésére a szakember kijelentette: a gazdák 95-98 százaléka a magas díj miatt nem rendelkezik biztosítással, így az elmúlt két évtized legnagyobb elemi kára őket sújtja. Így csak a kárenyhítési alapból juthatnak bizonyos összeghez, ami a tényleges veszteség 40 százaléka körül lehet majd.
Nyilas János szerint ez az esztendő nem a szőlősgazdák éve a Mátraalján. Kezdődött a januári kemény téli faggyal, folytatódott a húsvét körüli zöldfaggyal, majd május 3-án, és most 13-án is jégverés pusztított.
A szombati jégverés nyomán elpusztult termés már nem pótlódik, az alsó rügyekből ugyan jöhet még hajtás, de azon a fürt már nem érik be - közölte.
A szakember szerint a jégeső centruma Gyöngyös városában volt. A környező településeket, Gyöngyössolymost, Abasárt, Visontát és Karácsondot, valamint Gyöngyöstarjánt, Gyöngyöspatát és Szücsit is hatalmas pusztítás érte.
A szombati viharról a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője azt közölte, hogy a vihar Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Vámosgyörk és Karácsond településeket érintette a legsúlyosabban. Tankóné Antal Erika az MTI-nek azt mondta, hogy Karácsondon, Gyöngyöshalászon, Atkáron és Vámosgyörkön továbbra is érvényben van a másodfokú belvízvédelmi készültség. (MTI)