Putyin súlyosan megfenyegette egész Európát - komoly hatással lehet a gazdaságra is

Mint az köztudott, a G7-ek döntöttek a moszkvai nyersolajexport uniós ársapkájáról. Mondanunk sem kell, ez Putyinnak nem igazán tetszik, és ennek a véleményének hangot is adott. A nyugati országok azt remélik az intézkedéstől, hogy fenntartja az olajáramlást, miközben csökkentheti a Kreml ukrajnai háborújának bevételeit. 

„Egyszerűen nem adnánk el azoknak az országoknak, akik bevezették az ársapkát. Ha erre kerülne a sor, megtennénk - de nem azt mondom, hogy már eldöntöttük. Lehetséges, hogy lecsökkentjük a termelést"

- nyilatkozott Putyin Kirgizisztánban egy újságírónak, fenyegetést címezve gyakorlatilag Európa jelentős részének.

[[c1]]

Moszkva reakciója tehát egyértelműnek tűnik az ársapkára. Úgy fogalmaztak egyébként, hogy piaccal szembemenő, káros intézkedés, és butaság lenne bevezetni.

Oroszország a világ legnagyobb energiaexportőre, az emelkedő áraknak köszönhetően 2022 első felében csaknem 70 százalékkal növelte költségvetési bevételét az olaj- és gázexportból. Ezek a bevételek tompították a nyugati szankciók hatását Oroszországra. Putyin arról is beszélt, hogy országspecifikus korlátozásokat szabhatnak ki, tehát nem minden régiót sújtanának egyformán. 

„Az európai és az amerikai kihívást úgy lehetne kezelni, hogy átrendezzük a kőolaj áramlását a világban: Európa több nyersolajat vásárolna az Északi-tengerről, Nyugat-Afrikából és a Közel-Keletről az elveszett hordók pótlására. Ugyanakkor a kereslet egyik helyről a másikra való áthelyezése nem egyszerű"

- szólalt fel Amrita Sen, az Energy Aspects tanácsadó cég alapító partnere.

„Az árplafon minden egyes olajtermelőt árt, mert ha valaki egyetért azzal, hogy a fogyasztó határozza meg az árat, akkor az egész iparág összeomolhat, mert a fogyasztó természetesen ragaszkodik az alacsonyabb árhoz. Az uniós árplafon hosszú távon katasztrofális árugráshoz és a globális energiapiac összeomlásához vezethet"

- tette hozzá vészjóslóan Oroszország elnöke. 

[[c2]]