Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Itt nem lesz atombombázás: olyan mordult rá Putyinra, akire kénytelen hallgatni

Itt nem lesz atombombázás: olyan mordult rá Putyinra, akire kénytelen hallgatni

Élet

Itt nem lesz atombombázás: olyan mordult rá Putyinra, akire kénytelen hallgatni

Élet

Promotions 16:16

A világ egyik szuperhatalma végre konkrét lépésekre szánta el magát.

A néhány naposra tervezett ukrajnai invázió egyértelmű kudarca után Putyin elnök viszonylag hamar elővette az atomkártyát. Hónapok óta fenyegetőzik azzal, hogy nukleáris fegyvert vet be, amellyel – ha a Fekete-tengeren robbant – elsöpörheti a part menti településeket.

De akár a kőkorszakba is visszaküldheti szomszédját, amennyiben taktikai EMP-csapást mérne rá, egy rendkívüli erejű elektromágneses impulzusbombával ugyanis képes volna minden elektronikai eszközt egy pillanat alatt tönkretenni.

Eddig sem a NATO, sem az Európai Unió, de még az Egyesült Államok fenyegetőzései sem értek sokat, most viszont egy olyan fél mordult rá az orosz elnökre, akire még ő is kénytelen hallgatni. Kiszivárgott ugyanis, hogy miről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető a közelmúltban, ez pedig egyáltalán nem biztató az oroszokra nézve.

Putyin elnök több rossz előzetes kalkulációja közül kétségkívül az volt az egyik legnagyobb tévedése, hogy a kínaiak rokonszenvére és támogatására is számított az Ukrajna elleni támadás megindításakor. Az ázsiai szuperhatalom eleinte valóban igyekezett semleges álláspontra helyezkedni, az utóbbi hetek ámokfutását azonban már ők sem szemlélik tétlenül.

A világgazdaság megroppant a kilenc hónapja tartó háborúskodás miatt, de emellett a harc eldurvulása is aggasztja a kínaiakat. Hszi Csin-ping elnök a Balin tartott G20-csúcs idején ezért egyértelmű üzenetet küldött Putyinnak, nyilvánvalóan az amerikaiakkal való egyeztetése után:

„Meg kell előzni egy nukleáris krízist az eurázsiai kontinensen.”

Ez természetesen azt jelenti, hogy Kína minden erejével és befolyásával meg fogja akadályozni az atombomba bevetését, és ezt az eltökéltséget Putyin sem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen már így is eléggé elszigetelődött a nemzetközi politikában.

Hszi Csin-ping szakított a korábbi politikájával, miszerint mindkét szembenálló félnek azt mondja, amit azok hallani akarnak, és immár egyértelműen a háború gyors lezárása mellett tette le a garast. Pedig februárban még abban állapodott meg az orosz elnökkel, hogy „korlátok nélküli barátságra” törekednek, és az együttműködésükben nem lesznek „tiltott területek”. Az ukrajnai vérengzés azonban – amelyben nagyjából 200 ezer katona eshetett el eddig – már neki is sok lehetett.

A pálfordulásnak nyilvánvalóan gazdasági okai is vannak: Kína a háború előtt 100 milliárd dollár értékben kereskedett Oroszországgal, ugyanakkor 1500 milliárd dollár értékben az USA-val és az EU-val, ez pedig hathatós ütőkártya a nyugat kezében.

Putyin ebben a helyzetben nem tehetett mást, mint kissé visszább vett a törekvéseiből, és a kőkorszak helyett immár „csak” a 18. századba küldené vissza Ukrajnát. Most az ország teljes infrastruktúráját próbálja megsemmisíteni a nagyarányú bombázásokkal, ám kérdés, hogy ennek fenntartásához maradt-e elég fegyvere.

Borítókép: Profimedia