Az amerikai elnök borotvával szétvágott egy Bibliát, titkos Szentírásért rajongott helyette

Az Amerikai Egyesült Államok napjaink egyik szuperhatalma, bár – és erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni – alig két és fél évszázados múltra tekint vissza. Az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozat révén szakadt el a Brit Birodalomtól, és kezdte meg páratlan fejlődési útját.

Az indulásnál természetesnek tűnt, hogy USA keresztény állam legyen, hiszen az Újvilágba bevándorló későbbi amerikai állampolgárok többnyire keresztények voltak. Az alapító atyák azonban nem, ők inkább a szabadkőművesség eszméiért lelkesedtek, és általában deisták voltak.

Utóbbi azt jelenti, hogy hittek ugyan Isten létezésében, aki a világot a természeti törvényekkel együtt megteremtette, ám egyfajta precíz mérnökként képzelték el, aki a nagy műve létrehozása, megkonstruálása után már nem avatkozott bele a világ dolgaiba.

Ebben hitt az Egyesült Államok harmadik elnöke, Thomas Jefferson is, aki 1801 és 1809 között töltötte be hivatalát. Sokoldalú és művelt férfi volt, ám létezett a személyiségének egy titkos oldala is, amelyet a széles nyilvánosság nem ismerhetett meg.

Jefferson egy Bibliát tartott az asztalán, ám az a Szentírásnak egy meglehetősen egyedi változata volt. Az elnök ugyanis az eredeti könyvet szétszabdalta, kivette belőle például az (általa műveletlennek tartott) evangélisták „szemfényvesztéseit”, majd csak azokat a részleteket hagyta meg, amelyek Jézus közvetlen megnyilatkozásait tartalmazták.

A mélyen vallásos amerikaiak nyilvánvalóan nem nézték volna jó szemmel, ha megtudták volna, hogy a vezetőjük borotvával szétcincálta a Bibliát, és egyáltalán nem hisz Krisztus vízen járásában, a víz borrá változtatásában, sőt a feltámadásban sem. Jefferson Szentírása Jézus temetésével ért véget.

A különleges szövegváltozat csak jóval az elnök halála után került elő, és feltehetőleg még ma is olyan nagy megbotránkozást keltene, hogy nem is állítják ki nyilvánosan. A 84 laposra szűkített Bibliájának hasonmását az amerikai szenátorok meg szokták kapni egyfajta kuriózumként.