Megindult a vita: aki otthonról dolgozik, az kevesebbet keressen?

A home office divatos kifejezéssé vált a járványidőszak alatt, hiszen sokan nem mehettek be a munkahelyükre, így a lakásaikban alakították ki irodáikat. Mára kiderült, hogy az otthon ülés a munkaadóknak sem volt olyan rossz.

Egy brit felmérés alapján a vállalkozások kétharmada azon gondolkodik, hogy megkurtítja azon alkalmazottai fizetését, akik hosszú távon is a home office-t választják. A nagy sóherek közé tartozik például a Google, amely szintén fizetéscsökkentéssel riogatja azokat az amerikai dogozókat, akik a korlátozások feloldása ellenére sem fáradnak be a munkahelyükre.

Sokan igazságtalannak tartják, hogy egyforma pénzt kapjanak azok, akik otthon ülnek, illetve azok, akik rendszeresen költenek ingázásra, drágább étkezésre. Elvileg logikus is a feltevés: ha valaki otthon ül, akkor kevesebbet költ, tehát nincs szükség magas fizetésre.

Az említett felmérés szerint a brit cégek 86 százaléka már el is törölte (vagy legalábbis felfüggesztette) a földrajzi távolságtól függő prémiumot. Ezt elvileg ideiglenes intézkedésnek szánja a többség, 14 százalék viszont végleges döntést hozott.

A fizetéscsökkentés persze nyugaton nem olyan könnyen megoldható, hiszen a munkaszerződés módosítására van szükség hozzá. Ami azt jelenti, hogy nem történhet egyoldalúan, vagyis a munkavállalónak is bele kell egyeznie.

Kizárólag a home office-ra hivatkozva törvénytelen fizetéscsökkentést alkalmazni. Figyelembe kell venni ugyanis a napi munkaórák számát, a munkaterhelést, illetve azt, hogy ugyanolyan kötelezettségek terhelik-e az otthonülőket, mint az irodai dolgozókat.

Ha ezek megegyeznek, akkor a munkaadó köteles egyforma bért fizetni. Mivel az általános helyzet szerint több nő dolgozik otthonról, mint férfi, a fizetéscsökkentésben gondolkodó vállalkozást akár nemi diszkriminációval is megvádolhatják.