Olvass tovább...
Tavasszal a lányok megüzenhették, ki jön be nekik, és kit nem látnak szívesen.
Húsvétkor Krisztus kereszthalálára és csodás feltámadására emlékezik a keresztény közösség, de az ünnephez jó néhány pajzán, erotikus töltetű népszokás is társul. A középkorban az öntözést és a korbácsolást az egyház lényegében tiltotta, nyilvánvalóan azért, mert túlságosan szabadosnak és pogánynak tartotta.
Olvass tovább...
A házról házra járás jó alkalmat teremtett a legényeknek arra, hogy erősítsék kapcsolatukat a kiszemelt lányokkal, és kimutassák irántuk érdeklődésüket. Ilyenkor az is egyértelművé vált, hogy a fiatalok közt vonzalom vagy ellenszenv tapasztalható-e, vagyis érdemes-e „kaparni” a másik után.
A locsolkodásnál használt víz nemcsak a megtisztulást jelképezi, de erősen feminin szimbólum is. Kell valakinek ecsetelni, hogy egy nedves(edő) hölgy hogyan hozható kapcsolatba a termékenységgel? Ráadásul a heves öntözés (vagy patakvízbe rángatás) arra is jó alkalmat teremtett a legénynek, hogy alaposan végigtapogathassa kiszemeltjét.
Olvass tovább...
A húsvét elmaradhatatlan kelléke, a tojás elsősorban a feltámadást jelképezi, hiszen a belőle kikelő csibe a sziklasírból előjövő Krisztusra emlékeztetheti a híveket. De ezen is lehet csavarni egyet, a lányok ugyanis a héjra festett rajzokkal egyértelműen üzenni tudtak udvarlóiknak.
Hogyan? Az alma, a meggy és más piros gyümölcsök a szerelmet szimbolizálták. A különféle virágok is, bár a tulipán részben kilóg a sorból. A néprajztudósok ebben ugyanis egyértelműen a női termékenység jelképét látják, sőt a szirmait hasonlónak tartják a szétnyíló női combokhoz. A héjra rajzolt csigavonal pedig általában arra utalt, hogy a lány túl lassúnak találta a legény közeledését.
Olvass tovább...
A locsolkodásért kapott tojás természetesen nem ment veszendőbe, a fiúk még aznap este megsütötték, megfőzték maguknak. És hogy a héja se vesszen kárba, azt annak a lánynak az ablaka alá szórták, akivel nem szimpatizáltak. Elég ciki volt szemetet találni másnap reggel a ház falánál.
Bizonyos hiedelmek szerint a piros tojást és más húsvéti ajándékokat a nyuszi tojja. De miért éppen a jámbor tapsifüles? Egyrészt azért, mert közismert a szaporaságuk (ezzel megint a termékenységnél járunk), másrészt pedig azért, mert a német néphagyományban a mezei nyulak földre rakott vackát az embergyerekek származási helyének tartották, vagyis az élet forrásának.
És végezetül álljon itt egy pajzán locsolóversike, mert a húsvét a fiatalok számára gyakran az ordenáré trágárságról szól:
Nadrágomban kis locsoló,
Tojás is van benne!
Ha én azt most elővenném,
Meglepetés lenne!