Így tesz depresszióssá a közösségi média – és így harcolhatsz ellene

Az elmúlt években a közösségi média fogyasztók száma folyamatosan növekszik.

Bár a közösségi média számos új dimenziót nyitott a kommunikációban, a tudósok még mindig kutatják az esetleges egészségügyi következményeket, különös tekintettel a mentális egészségre. A közösségi média aktív használata ugyanis nagyban hozzájárulhat a depressziós tünetek kialakulásához, különösen a fiatalabb korosztály körében.

Íme néhány ok, amiért a kutatók és pszichológusok úgy gondolják, hogy a közösségi média használata és a depresszió szoros összefüggésben vannak.

A közösségi média elősegítheti a közösséghez való tartozás érzését, az igényt, hogy ápoljuk kapcsolatainkat és tartós barátságokhoz is vezethet. Ugyanakkor mindennek az ellenkezőjét is kiválthatja. Hatására folyamatos félelem alakulhat ki, hogy állandóan kimaradunk valamiből vagy lemaradunk valamiről. Más szavakkal tehát „hiányzástól való félelmet” generálhat bennünk.

Angolul így hívják azt a jelenséget, amikor valaki folyamatosan pörgeti a közösségi média tartalmakat, és egyszerűen nem bír leállni vele, még akkor sem, ha azok szomorúvá vagy elkeseredetté teszik.

Vagy amikor rengeteg rossz hírt olvasunk a koronavírus-járványról, anélkül, hogy képesek lennének abbahagyni a cikkek pörgetését – ez indokolatlan pánikot és a kilátástalanság érzését válthatja ki belőlünk.

Egy 2019-es tanulmány megvizsgálta a közösségi média alvásra gyakorolt hatását a 13-15 éves tinédzserek körében. A kutatás kimutatta, hogy azok a diákok, akik napi öt óránál többet töltöttek a közösségi médiában, 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel feküdtek le 23 óra után iskolanapokon, és nagyobb valószínűséggel vannak problémáik az elalvással, álmatlansággal.

Ez gond, ugyanis az alváshiány növelheti a szorongást és erősítheti az általános rossz hangulatot.

12 tipp az otthonról dolgozóknak – avagy így ne csavarodj be a Home Office-tól

Olvass tovább...

Az internetes közösségi felületek remek platformot biztosítanak az online zaklatásoknak, mivel a bántalmazók itt név nélkül, anonim módon, felhasználónevek mögé rejtőzve bánthatják áldozataikat anélkül, hogy felelősségre vonnák őket.

A Pew Research Center 2018-as felmérése szerint a lányok 60, a fiúk 59 százaléka tapasztalt valamilyen internetes zaklatást, legyen szó sértegetésről vagy hamis pletykák terjesztéséről.

Ha pedig folyamatosan ezekhez a tökéletes, elképzelt valóságokhoz hasonlítjuk a saját életünket, könnyen elégedetlenné és szomorúvá válhatunk.

Hogyan lehet minimalizálni a közösségi média negatív mentális egészségi hatásait?

Érdemes minél több alkalmazás értesítéseit lenémítani, ideértve az e-maileket és üzenetváltó appokat is. Az efféle állandó emlékeztetők nélkül lerövidíthetjük a közösségi médiában töltött időnket.

Ha meghatározzuk, hogy egy nap mennyi időt szeretnénk a közösségi médiában tölteni, lecsökkenthetjük az átlagos képernyőidőnket.

Ahelyett, hogy mindenkivel kapcsolatot próbálunk tartani, érdemes a számunkra valóban fontos, kölcsönösen pozitív viszonyt erősítő személyekre koncentrálni, a negatív érzéseket kiváltó embereket vagy híreket pedig tudatosan kerülni.

Keressünk pozitív platformokat és interakciókat! Beszélgessünk többet a jóbarátainkkal és töltsünk kevesebb időt olyan emberek követésével, akikkel állandóan összehasonlítjuk magunkat (ilyenek lehetnek a hírességek vagy a modellek).