Bebetonozta magát a keményvonalas elit Boszniában: A győzelem után azonnal a szomszédos országoknak üzent az elnök
Nem hozta el a várt politikai áttörést a vasárnapi általános választás Bosznia-Hercegovinában: az előzetes eredmények alapján a három meghatározó etnikai tömb teljes egészében megőrizte a hatalmát, miközben a választók többsége tüntetően távol maradt az urnáktól. A győzelmét bejelentő Denis Becirovic, a háromtagú államelnökség újra megválasztott bosnyák tagja a sikerét követően azonnal kemény üzenetet fogalmazott meg a szomszédos Horvátország és Szerbia felé.
A régi-új elnök Svájc példájával intette intésre Zágrábot és Belgrádot
A bosznia-hercegovinai Központi Választási Bizottság (CIK) adatai szerint a bosnyák államelnökségi helyet a hivatalban lévő Denis Becirovic, a Szociáldemokrata Párt (SDP) politikusa szerezte meg. Becirovic a győzelmi beszédében hangsúlyozta, hogy az országnak elkötelezetten kell haladnia az európai uniós és a NATO-csatlakozás útján.
A politikus ugyanakkor határozott figyelmeztetést küldött a szomszédos fővárosoknak, Zágrábnak és Belgrádnak shifts, felszólítva őket a kölcsönös tiszteletadásra.
„Azt kérem Szerbiától és Horvátországtól, hogy tisztelettel viszonyuljanak Bosznia-Hercegovinához, ahogyan Párizs, Berlin és Róma is viszonyul Svájchoz. A békés Bosznia-Hercegovina békés Délkelet-Európát, a békés Délkelet-Európa pedig békés Európát jelent”
– fogalmazott a régi-új elnökségi tag.
A háromtagú testületben a szerb helyet a szintén hivatalban lévő Zeljka Cvijanovic őrizte meg, míg a horvát közösséget a következő négy évben az egyetlen új tagként belépő Darijana Filipovic (HDZ BiH) képviseli majd. A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a szavazatok több mint felével Savo Minic lett, aki kijelentette, hogy minden polgár elnöke kíván lenni, és mielőbbi kormányalakítást ígért.
Kijött a lista a parlamenti felszólalásokról: ki nem találod, hogy mi a közös Kocsis Mátéban és Radnai Márkban
Olvass tovább...
Történelmi mélyponton a részvétel: Tömegesen fordultak el a választók
A választás legszembetűnőbb és egyben legdrámaibb eredménye a rekordalacsony részvétel volt. A választásra jogosultak mindössze 41,5 százaléka járult az urnákhoz, ami csaknem tíz százalékos zuhanást jelent a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, és fényévnyire van az 1996-os első választások 84 százalékos arányától.
A drasztikus távolmaradás hátterében a pártokból való teljes kiábrándultság és a felgyorsult elvándorlás áll. Bár a becslések szerint mintegy 2,2 millió bosnyák származású ember él külföldön, közülük alig több mint 48 ezren regisztráltak a szavazásra.
A választáson most először alkalmaztak biometrikus azonosítást és elektronikus eredménytovábbítást, ami a kezdeti fennakadások ellenére jelentősen felgyorsította a feldolgozást. A parlamentekben nem alakult ki érdemi átrendeződés: a Föderációban az SDA, a szerb országrészben pedig az SNSD maradt a legerősebb politikai alakulat, így a hatalmi struktúrák érintetlenek maradtak.
