Halálos Legionella-járvány tört ki Ausztriában: A magyar hűtőtornyok és vízrendszerek is veszélyben lehetnek

Aggasztó hírek érkeztek a szomszédos Ausztriából: Linz térségében hetek óta küzdenek a hatóságok egy súlyos Legionella-járvánnyal. A fertőzés következtében már harminckét ember került kórházba súlyos tüdőgyulladással, három beteg pedig életét vesztette. A hatóságok intenzív mintavételbe kezdtek, a felelősök keresése során pedig a fókusz a nagy teljesítményű hűtőberendezésekre terelődött. A Laborhírek a J.S. Hamilton Hungária független laboratóriumi szakértőinek segítségével járta körül, mit üzen nekünk a linzi eset, és miért érinti ez a veszély közvetlenül Magyarországot is.

Miért a hűtőtornyok jelentik a legnagyobb veszélyt?

A Legionella baktérium nem az ivóvíz elfogyasztásával fertőz, hanem a baktériumot tartalmazó apró vízcseppek, úgynevezett aeroszol belégzésével kerül a tüdőbe. Emiatt az ipari és nagyobb épületgépészeti rendszerekben működő hűtőtornyok jelentik a legfőbb kockázati forrást.

Míg egy fertőzött otthoni zuhanyzó elsősorban a fürdőszoba használóját veszélyezteti, egy hűtőtoronyból kiszabaduló fertőzött vízpermetet a légáramlatok kilométerekre elrepíthetik. Korábbi franciaországi járványügyi vizsgálatok igazolták, hogy a hűtőtornyokból származó baktériumfelhő akár 6 kilométeres távolságig is képes eljutni, tömeges megbetegedéseket okozva a lakosság körében.

A klímaváltozás a baktérium malmára hajtja a vizet

A legionellózis nem egy távoli, egzotikus betegség, hanem a mindennapi környezetünkben jelen lévő fenyegetés. A baktérium a 20 és 50 Celsius-fok közötti vízhőmérsékleten képes a leghatékonyabban elszaporodni.

A klímaváltozás miatti tartós nyári kánikulák idején a bonyolultabb vízrendszerek hosszú időre ebben a kritikus hőmérsékleti tartományban maradnak. A kockázatot tovább fokozza, ha a rendszerekben:

• pangó víz halmozódik fel,

• biofilm és vízkőlerakódások keletkeznek,

• vagy elmarad a megfelelő rendszeres vízcsere.

Ez a fenyegetés nem kizárólag a hűtőtornyokra korlátozódik. Hasonlóan veszélyes körülmények alakulhatnak ki szállodákban, wellnessközpontokban, kollégiumokban, kórházakban, irodaházakban és ipari telephelyeken is.

Bonyolult nyomozás: Miért nehéz megtalálni a forrást?

Linzben eddig csaknem kétszáz környezeti mintát vettek lakásokból, munkahelyekről és ipari berendezésekből. A forrás azonosítása azonban rendkívül komplex feladat. Bár az egyik osztrák hűtőtoronyból sikerült kimutatni a Legionella egy olyan altípusát, amely három beteg szervezetében is jelen volt, a genetikai vizsgálatok még nem adtak százszázalékos bizonyítékot arra, hogy valóban az a berendezés volt a járvány kiindulópontja.

A szakértők rámutatnak: egy pozitív laboratóriumi minta önmagában még nem elég a fertőzés eredetének megállapításához. Az eredményeket mindig a vízrendszer műszaki állapota, az üzemeltetés körülményei és az epidemiológiai adatok együttesével kell értelmezni.

A megelőzés az egyetlen valódi védelem

Magyarországon a hűtőtornyok és az összetett vízrendszerek üzemeltetését, valamint a fertőzési kockázatok kezelését a 49/2015. EMMI rendelet szigorúan szabályozza. A szakemberek szerint azonban a laboratóriumi ellenőrzés jelentősége messze túlmutat a puszta jogszabályi megfelelésen.

A linzi tragédia legfontosabb tanulsága az, hogy a kockázatokat még a betegségek megjelenése előtt kell felmérni. A szakszerű kockázatértékelés, a vízrendszerek feltérképezése, a kritikus pontok azonosítása és a rendszeres, célzott laboratóriumi mintavétel az egyetlen hatékony módja annak, hogy megelőzzük a tömeges megbetegedéseket.