Norvégia új olaj- és földgázlelőhelyek feltárásával akadályozná meg, hogy 2030 után meredeken visszaessen az ország energiatermelése. A tervben fontos szerepet szánnak a Barents-tengernek Az Európai Unió környezetvédelmi okokból ellenzi az új sarkvidéki szénhidrogén-projektek elindítását.
Norvégia továbbra is fejleszteni kívánja a Barents-tenger olaj- és földgázkészleteit, függetlenül attól, milyen álláspontot alakít ki az Európai Unió a sarkvidéki kitermelésről. Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter a Reutersnek adott interjújában azt mondta, hogy az ország legalább 2035-ig a jelenlegihez hasonló szinten szeretné tartani kőolaj- és földgáztermelését, valamint energiaexportját. A norvég kormány a kitermelés folytatását gazdasági és energiabiztonsági kérdésként kezeli. Oroszország Ukrajna elleni 2022-es támadása és az orosz gázszállítások visszaszorulása után Norvégia lett Európa legnagyobb földgázszállítója.
A Norvég Offshore Igazgatóság 2026 januárjában közzétett adatai szerint 2025-ben körülbelül 120 milliárd standard köbméter földgát értékesítettek a norvég kontinentális talapzatról. Ez valamivel elmaradt a 2024-es rekordtól. Az igazgatóság arra számít, hogy a norvég gáztermelés még három-négy évig ezen a szinten maradhat. A hivatalos norvég exportstatisztika némileg eltérő, mintegy 122 milliárd standard köbméteres 2025-ös exportmennyiséget közöl. Az eltérés abból ered, hogy az egyik adat a kontinentális talapzatról értékesített gázt, a másik az exportált mennyiséget mutatja. A norvég gáz az Európai Unió és az Egyesült Királyság együttes gázfogyasztásának több mint 30 százalékával megegyező mennyiséget tett ki.
A norvég földgáz döntő része vezetékeken érkezik Európába
A Norvég Energiaügyi Minisztérium és az Offshore Igazgatóság közös tájékoztató felülete szerint a norvég földgáz hozzávetőleg 95 százalékát tenger alatti vezetékeken szállítják európai országokba. A fennmaradó mintegy 5 százalékot csepfolyósított földgázként, vagyis LNG-ként exportálják a Hammerfest közelében működő melkøyai üzemből.
Az LNG tengeri úton más földrészekre is eljuttatható, ezért a Barents-tengeren kitermelt gáz egy része akkor is értékesíthető maradhat, ha az Európai Unió a jövőben korlátozná a sarkvidéki eredetű energiahordozók vásárlását. A nyersolaj esetében még nagyobb a norvég exportőrök mozgástere, mivel azt eleve világpiaci termékként értékesítik. Emiatt egy esetleges európai korlátozás nem állítaná le automatikusan a norvég kitermelést, legfeljebb más piacok felé terelné a szállításokat.
Új felfedezések nélkül 2030 után meredek visszaesés következhet
A Norvég Offshore Igazgatóság 2026. augusztus 20-án megjelent erőforrás-jelentése szerint a kontinentális talapzat olaj- és gáztermelése az évtized végéig magas maradhat, utána azonban csökkenés várható. A már működő mezők hozama a készletek fogyásával természetes módon visszaesik. A ternelési szint fenntartásához ezért új kutatófúrásokra további mezőfejlesztésekre, új termelőkutakra és a kitermelési hatékonyság javítására van szükség. A norvég hatóság becslése szerint körülbelül hétmilliárd standard köbméter olajegyenértéknyi kitermelhető kőolaj- és földgázkészlet maradhatott a norvég kontinentális talapzaton. Ennek hozzávetőleg a felét még nem fedezték fel. Összehasonlításként: a norvég mezőkről eddig körülbelül kilencmilliárd standard köbméter olajegyenértéknyi energiahordozót termeltek ki és szállítottak le.
Az igazgatóság szerint az elmúlt tíz év felfedezései túl kicsik voltak ahhoz, hogy teljesen pótolják a működő mezők csökkenő termelését. Ha nem találnak jelentős új készleteket, 2030 után a kitermelés visszaesése felgyorsulhat.
Hatalmas különbség lehet a norvég olajipar jövőbeli teljesítményében
A norvég hatóság három lehetséges termelési forgatókönyvet készített 2050-ig. Mindegyik változat csökkenéssel számol, annak mértéke azonban jelentősen függ a kutatási tevékenységtől, a beruházási hajlandóságtól és a technológiai fejlődéstől.
Magyar Péter és Orbán Viktor együtt bulizták végig a nyarat, még egy zebra is előkerült? Őrületes poénvideó született, ilyen a politikai Másnaposok
Olvass tovább...
A legkedvezőbb forgatókönyv szerint intenzív kutatással, nagyobb felfedezésekkel és gyors technológiai fejlődéssel a kitermelés 2050-ben még elérheti a jelenlegi szint körülbelül 65 százalékát. A legkedvezőtlenebb változatban viszont addigra a mostani termelés mindössze 5 százaléka maradna meg. A két szélső forgatókönyv közötti gazdasági különbség azonos olaj- és gázárak mellett is megközelítheti a 3200 milliárd norvég koronát. Ha a magas termelési pályához magasabb, az alacsony pályához pedig alacsonyabb energiaárakat rendelnek, a különbség elérheti a 8300 milliárd koronát. A friss jelentés 2026-ra körülbelül 230 milliárd norvég korona olaj- és gázipari beruházással számol. Ez eltér az igazgatóság januári, 256 milliárd koronás előrejelzésétől, ezért a jelenlegi helyzet megítélésénél a frissebb becslést indokolt használni.
A Barents-tenger lehet az új lelőhelyek egyik legfontosabb helyszíne
A norvég kontinentális talapzat számos mezője már érett termelési szakaszban jár. Az újabb, nagyobb felfedezések esélye ezért részben a kevésbé feltárt térségekben, köztük a Barents-tengeren lehet nagyobb. A terület gazdasági jelentőségét növeli, hogy a Johan Castberg olajmező 2025-ben megkezdte a termelést, a térségben pedig további feltáratlan vagy még ki nem épített készletek találhatók. A legnagyobb fejlesztésre váró norvég felfedezések között szerepel a Barents-tengeri Wisting mező is.
Ízekre szedték Magyar Péter látványos szerepléseit, már a világvége sem úszná meg egy bejelentkezés nélkül
Olvass tovább...
A norvég hatóság szerint az új területek megnyitása növelheti annak esélyét, hogy az ország a kedvezőbb termelési forgatókönyvhöz kerüljön közelebb. Ez ugyanakkor jelentős beruházásokat és hosszú előkészítési időt igényel.
Az Európai Unió ellenzi a sarkvidéki kitermelést, de nincs kötelező moratórium
Az Európai Unió jelenlegi sarkvidéki politikája azt szorgalmazza, hogy az olaj-, földgáz- és szénkészletek maradjanak a földben, beleértve a sarkvidéki területeket is. Az Európai Parlament korábban egy globális moratórium támogatására szólította fel az uniós intézményeket és a tagállamokat az új sarkvidéki tengeri olajkutatással kapcsolatban. Jelenleg azonban nincs hatályos, Norvégiára kötelező uniós moratórium. Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, ezért saját hatáskörében dönt a kontinentális talapzatán található kőolaj- és földgázkészletek feltárásáról és kitermeléséről.
A norvég számítás szerint az országnak már most új lelőhelyeket kell keresnie, ha 2035 után is meghatározó európai energiaexportőr akar maradni.
