„40 napos pokol indulhat a háborúban”,Zelenszkij offenzívát hirdet, drámai konfliktus a szomszédban, a Putyin és Trump is beleszól a játszmába

Zelenszkij 40 napos offenzívát hirdetett orosz célpontok ellen, miközben Kijevet és Moszkvát is támadások érik, a Kreml és Washington között pedig egyre élesebb diplomáciai feszültség rajzolódik ki.
Fokozódik az orosz–ukrán háború, amely immár nemcsak a frontvonalakon, hanem a geopolitikai háttérben is egyre élesebb játszmává alakul.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a legfrissebb fejlemények szerint egy 40 napos „offenzívát” hagyott jóvá oroszországi célpontok ellen, miután az SZBU vezetőjével egyeztetett. A cél: nyomásgyakorlás Moszkvára, és a háború lezárásának kikényszerítése.
A bejelentés időzítése sem véletlen: a térségben egyszerre érkeznek hírek ukrán dróntámadásokról Oroszország ellen és orosz rakétacsapásokról ukrán nagyvárosokra. A konfliktus így egyre inkább kölcsönös, intenzív csapásváltásba fordul.

Botrány, hangfelvételen ahogy Szijjártó Péter segítséget ajánl Szergej Lavrovnak a Wagner-zsoldosok lázadása idején
Olvass tovább...
Kijev és Moszkva is célkeresztben
Az éjszaka sem hozott enyhülést: robbanásokat jelentettek Kijevben, ahol az ukrán légierő szerint egy ballisztikus rakéta is a főváros felé tartott. A rakéta darabjai végül a Darnickij kerületben csapódtak be, ahol egy raktárépület is lángra kapott.
Ezzel párhuzamosan az orosz fél arról számolt be, hogy Ukrajna hatalmas, mintegy 660 drónos támadási hullámot indított orosz területek ellen, míg Moszkva szerint ők hét ballisztikus rakétával és közel 200 drónnal válaszoltak ukrán célpontokra.
A háború így továbbra is a „tömeges drónháború” és a nagy hatótávolságú csapások korszakát éli – mindkét oldal egyre intenzívebb eszközökkel próbálja megtörni a másikat.
A Kreml egyre idegesebb, Washington pozíciót vált
Közben a diplomáciai fronton is forr a levegő. Orosz sajtóértesülések szerint a Kreml hivatalosan is tisztázást követel az Egyesült Államoktól, miután Moszkva úgy érzi: Washington hangneme egyre inkább Ukrajna felé billen.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentése tovább borzolta a kedélyeket, miszerint a korábban emlegetett alaszkai Trump–Putyin találkozón nem született valódi megállapodás – hiába hivatkozott erre a Kreml hónapokon át.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter élesen reagált, és „nem túl udvariasnak” nevezte Rubio megjegyzését, miközben Moszkva továbbra is azt állítja: az Egyesült Államok nem tekinthető semleges szereplőnek a konfliktusban.
Háborús fordulat vagy politikai üzengetés?
A frontvonalon közben egyre több elemzés szerint változik az erőegyensúly: az ukrán erők felőrlő taktikával igyekeznek komoly veszteségeket okozni az orosz hadseregnek, miközben a kezdeményezés kérdése folyamatos vita tárgya.
Ezzel párhuzamosan egyre erősebb a politikai nyomás is: korábbi beszámolók szerint az amerikai vezetés időnként a konfliktus gyors lezárását sürgette, akár Ukrajna számára kedvezőtlen kompromisszumok árán is – például területi engedmények felvetésével.
Kijev azonban eddig elutasította ezeket a forgatókönyveket, és kitart a saját háborús stratégiája mellett – most pedig Zelenszkij 40 napos offenzívája új szintre emelheti a konfliktust.
Egy háború, amely egyre több szereplős sakkjátszma
Az orosz–ukrán háború így már rég nem csak két ország konfliktusa: Moszkva, Kijev és Washington között is egyre élesebb politikai és katonai üzengetés zajlik, miközben a frontokon drónok, rakéták és tüzérségi csapások formálják a mindennapokat.
A kérdés most az, hogy a 40 napos ukrán offenzíva valóban fordulópontot jelent-e – vagy csak egy újabb fejezete egy egyre kiszámíthatatlanabb háborúnak.
Zelenszkij akcióban:
