Így néz ki most a parajdi sóbánya, 10 millió köbméter folyadék nyelte el az egykor virágzó bánya minden reményét

Elkeserítő helyzet Erdélyben: a parajdi sóbánya tárnáit elöntő gigantikus víztömeg miatt teljesen leállt a munka

Pontosan egy esztendő telt el azóta, hogy 263 évnyi folyamatos kitermelés után teljesen megszakadt a parajdi sóbánya minden tevékenysége. Erdély szívében a megáradt Korond-patak betörése okozott drámai helyzetet, amelynek következtében mintegy 10 millió köbméter édesvíz öntötte el a mélyben húzódó járatokat. A katasztrófa nyomán nemcsak a felszíni létesítmények zártak be, hanem a hagyományos bányászat is teljes mértékben ellehetetlenült a térségben.

A vizsgálatok utólag kimutatták, hogy a bajt emberi mulasztások és súlyos gondatlanság is tetézte.

A helyi lakosok és a szakemberek elkeseredetten szemlélik az eseményeket, miközben a gazdasági stabilitás utolsó pillérei is összeomlani látszanak.

Súlyos mulasztások vezettek a katasztrófához, az országos sótársaság felelőtlensége pecsételte meg a járatok sorsát

Korábbi cikkünkben szót ejtettünk arról, hogy az egykori miniszterelnök ellenőrző testületének hivatalos jelentése világossá tette, hogy a tragédia elkerülhető lett volna, ha az illetékesek komolyan veszik a fenyegető jeleket. A hatósági vizsgálatok szerint az állami vállalat vezetése elhibázta a kríziskezelést, a megelőző óvintézkedéseket elmulasztotta, és ez a hanyag magatartás szinte felér a létesítmény funkcionális rongálásának tényével.

A csarnokokban felgyülemlett 10 millió köbméter folyadék mára elképesztő, mintegy 3 millió tonna sót oldott fel a hegy gyomrában.

Bár kezdetben politikai szinten sok mindent ígértek az újjáépítéssel kapcsolatban, a döntéshozók mára teljesen elhallgattak, így a jövőbeli bányászat újraindításának esélyei napról napra halványulnak.

Tehetetlenség és elnémuló ígéretek: a parajdi sóbánya és a turizmus jövője is a mélybe veszett

A székelyföldi településen mára teljesen megszűnt a kezelés és a korábban százezreket vonzó turistaforgalom is. A szakértők szerint a kősó ugyan rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek lassítják a falak mechanikai romlását, de a folyamatos édesvíz-utánpótlás beláthatatlan következményekkel járhat.

A parajdi sóbánya újjáélesztéséhez most már szinte isteni csodára lenne szükség, hiszen a föld alatti üregek megmentésére irányuló akarat teljesen elpárolgott.

A mindennapi megélhetésüket elveszítő helyi családok számára a korábbi virágzó korszak emléke maradt, miközben a felelősök elszámoltatása még mindig várat magára.

Ezen a fotón látszik, hogyan néz ki napjainkban a parajdi sóbánya:

Az alábbi videóban a parajdi árusok helyzete és mindennapjai láthatók egy évvel a bányakatasztrófa után. A felvételek bemutatják azokat a kereskedőket, akik a nehézségek miatt már feladták és bezárták üzleteiket, valamint megszólalnak azok is, akik továbbra is bíznak a létesítmény vagy bizonyos bányarészek jövőbeni újranyitásában. Emellett látható a régi bánya bejárata mellett nemrég nyílt új sószoba is, amely hűen tükrözi, hogy a helyiek a bányától függetlenül is új lehetőségekkel várják a kikapcsolódni vágyó turistákat: