Összeurópai katasztrófa fenyeget, áramhiány léphet el, de az EU akkor sem engedi az orosz energia vásárlását

Európa elutasítja az orosz gázt, még áramkimaradások esetén is

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az uniós tagállamoknak nem engedélyezik az orosz gáz vásárlását, még akkor sem, ha Európa egészét érintő energiaválság alakulna ki. A március 20-i sajtótájékoztatón, az EU-csúcsot követően von der Leyen hangsúlyozta: a döntés és az elkötelezettség a fenntartható, zöld energia iránt nem változik.

„Világos céljaink vannak, és ezen az úton maradunk. Az EU továbbra is az energiatranzíciót támogatja, a kontinensen előállított megújuló energiaforrásokra építve”

- mondta az elnök.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg Dan Jørgensen is, aki szerint az EU tagállamainak „egyetlen molekulát sem” szabadna vásárolniuk Oroszországból, bármilyen körülmények között.

Az uniós vezetés ugyanakkor elismeri az emelkedő energiaárak terheit, ezért von der Leyen szerint a tagállamok a költségvetésükből támogató csomagokat nyújthatnak a háztartások és ipari felhasználók számára.

Rövid és hosszú távú tervek a drágulás ellen

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények rövid és hosszú távú válságterveket dolgoznak ki. A cél, hogy a tagállamok rugalmasan alkalmazhassák a támogatási szabályokat, miközben fenntartják az importtilalmat.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közeljövőben állami költségvetési csomagok segíthetik a fogyasztókat az emelkedő energiaköltségek ellen, és mérsékelhetik az áram- és gázárak hatását.

Ugyanakkor az orosz fél nem látja ennyire biztosnak az uniós álláspontot: Kirill Dmitriev, az orosz elnök különleges gazdasági megbízottja szerint idő kérdése, hogy Európa ismét Oroszországtól kényszerüljön gázhoz jutni.

Dmitriev a múlt héten közösségi oldalán azt írta, hogy a gázárak 2026-ban akár 40-100 százalékkal is magasabbak lehetnek a korábbi előrejelzéseknél, ami szerinte ipari és lakossági katasztrófához vezethet, ha Európa ragaszkodik a szigorú importtilalomhoz.

Importkorlátozások üteme és következmények

Az EU januári döntése szerint az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját 2027. január 1-jétől, a vezetékes gázét pedig 2027. szeptember 30-tól tiltanák be. A gyakorlatban azonban a szankciók előbb lépnek életbe: az április 25-én lejáró rövid távú LNG-szerződések már nem hosszabbíthatók, és a rövid távú vezetékes gázszerződéseket június 17-ig meg kell szüntetni.

Az EU célja egyértelmű: csökkenteni az orosz energiafüggőséget, miközben előtérbe helyezi a megújuló energiaforrásokat.

A döntés azonban rövid távon feszültséget okozhat az energiapiacon, és a tagállamoknak a támogatási mechanizmusok bevetésével kell mérsékelniük a háztartások és vállalatok terheit. Von der Leyen és Jørgensen álláspontja szerint az importtilalom következetes betartása kulcsfontosságú az EU energiafüggetlenségének megerősítéséhez, még a nehézségek árán is.

forrás