Brutális lépésre szánta el magát egy nagyhatalom, felforgatja vele a világot és Magyarország lesz az első követője?

Törökországban víz- és energiaválságot okoz a kukorica

Törökország délkeleti régiójában, különösen Mardin környékén a kukoricatermesztés olyan méreteket öltött, hogy mára már fenntarthatatlan. A helyi gazdák kénytelenek 700-800 méteres mélységből szivattyúzni a vizet, ami hatalmas energiaigényt támaszt, túlterheli az elektromos hálózatot, emellett súlyos környezeti terhelést jelent.

Ennek nyomán a hatóságok úgy döntöttek: betiltják a kukoricatermesztést a térségben. A gazdák most kormányzati támogatást várnak arra, hogy szójára, napraforgóra vagy akár üvegházi megoldásokra tudjanak átállni, de szakirányításra is szükség lenne ahhoz, hogy mindez zökkenőmentesen menjen tovább.

Itthoni helyzet: a klímaváltozás és a gazdasági bizonytalanság idézi elő a kockázatokat

Itthon a kukorica helyzete összetett - mindez a klímaváltozás, a toxinveszély és a rendszerszintű hiányosságok eredője. A gyakoribb aszályok csökkentett hozamokat, aflatoxin-fertőzés kockázatát és talajminőség-romlást hoznak magukkal. A vetésforgó hiányosságai és elavult technológiák tovább gyengítik a tartósságot és jövedelmezőséget.

A helyzetet nehezíti az agrárpolitika bizonytalansága: a KAP-reform megoldást ígér, de a jelenlegi támogatási rendszer még nem működik hatékonyan, a piac kiszámíthatatlan - a termelők jogosan bizonytalanok.

Mindezek miatt a kukorica vetésterülete hazánkban drasztikusan csökken, visszaszorul az északnyugati megyékbe, ahol még megfelelő csapadék biztosít némi jövedelmezőséget. Sok gazda már most inkább cirokkal, napraforgóval vagy takarmánybúzával próbálkozik.

Megoldás a láthatáron: alternatívák és rendszerszintű alkalmazkodás

A két ország problémái sem különbözőbbek: Törökországban a víz-energia kérdése, nálunk a klíma, toxinterhelés és gazdasági struktúra a gond. De közös mindkét esetben: a kukorica intenzív monokultúrás termesztése nem tartható tovább.

A válasz: komplex, rendszerszintű agrárstratégiai váltás. Ez magába foglalja a környezetbarát erőforrás-kezelést, a piaci esélykölcsönzést, technológiai fejlesztéseket és a termelők kiszámítható támogatását. Így lehet biztosítani, hogy sikeres átállás jöhessen létre, legyen szó új kultúrákról vagy innovatív mezőgazdasági megoldásokról.

_{forrás: agraragazat}