Ilyen állapotban van a csernobili szarkofág a robbanás után, sürgős javításokra lesz szükség

Az orosz-ukrán háború kezdete óta kulcskérdés a csernobili atomerőmű térségének biztonsága, hiszen az 1986-os katasztrófa helyszínén továbbra is több száz tonna radioaktív hulladék található a mélyben.

Ezt felszámolni jelenleg szinte lehetetlen feladatnak tűnik, így az egyetlen megoldás a környezettől való hermetikus elkülönítése volt. Ez már a katasztrófa után megtörtént, embertelen áldozatokat követően, mindössze hónapokkal a baleset után felhúzták az első szarkofágot, ami azonban korántsem volt tökéletes.

Hatalmas repedések voltak rajta az érthető módon sietős munka miatt, az ezen beszivárgó csapadék pedig megtette hatását és félő volt, hogy az egész beomlik, a kiszabaduló radioaktív por pedig elárasztja Európát. Ezt hivatott megelőzni a nemzetközi összefogásban, több mint kétmilliárd euróból megépülő új szarkofág, amit 2019-ben húztak a régi fölé.

A hatalmas építmény egy évszázadra garantálta volna a radioaktív anyagok elzárását, alatta pedig folyamatosan dolgoznak a mentesítésen. Időközben azonban kitört a háború és a csernobili régió is fontos szerepet kapott, ahol komoly összecsapások zajlottak.

Megsérült a szarkofág, azonnal ki kell javítani

Habár az elmúlt időszakban már úgy tűnhetett, hogy biztonságban van a komplexum, néhány nappal ezelőtt egy robbanóanyaggal felszerelt drón csapódott az új acélszarkofág tetejének, hatalmas lyukat ütve rajta.

Az eset komoly aggodalmat váltott ki és bár a károkat még csak most mérik fel, az hamar egyértelművé vált, hogy javításokra lesz szükség. A szarkofág teteje mintegy 40 méteren lángolt, és hiába sikerült megfékezni a tüzet, a sérülés szemmel láthatóan komoly:

Aszódi Attila, a BME egyetemi tanára az Inforádióban beszélt a csernobili szarkofág sérülésének mértékéről, annak következményeiről. Mint mondta, a szerkezetet nem arra tervezték, hogy védelmet nyújtson egy robbanás ellen.

„Ha valami komolyabb esemény is történne, akkor sem várjuk azt, hogy olyan kibocsátás legyen, ami messze, akár Magyarországig el tudna jutni, de még Kijev számára sem jelent potenciális veszélyforrást, de ez nem azt jelenti, hogy ezzel a létesítménnyel szabad játszani”

– fogalmazott.