Értéktelen rozsdakupacnak hitték a szakemberek azt a felbecsülhetetlen Árpád-kori kincset, ami a szigligeti templomromból került elő

Extrém körülmények és egy váratlan felfedezés

A szigligeti avasi templomromnál zajló, a Tóti Lengyel Gáspár Látogatóközpont fejlesztéséhez kapcsolódó munkálatok igazi fizikai és mentális erőpróbát jelentettek a régészek számára. A szakemberek kilenc hónapon át küzdöttek az elemekkel, a januári mínusz kilenc fokos fagyoktól kezdve a nyári harminckilenc fokos hőségig. A legizgalmasabb pillanatra mégis a legvégéig, a földmunkák utolsó előtti napjáig kellett várni, amikor a járófelület kavicságyának cseréje közben a múlt egy különleges darabja fordult ki a földből.

A felszínre bukkanó, sárral és korrózióval borított vasdarabok avatatlan szemek számára csupán értéktelen hulladéknak tűnhettek. A kutatók azonban azonnal felismerték, hogy egy ritka sodronypáncél maradványait tartják a kezükben, aminek a felbukkanása egy egyházi épület sekrestyéjében már önmagában is felvet néhány izgalmas történelmi kérdést.

Francia luxus a Balaton partján

Az igazi szenzációt azonban a sodronypáncél mellett heverő, zöldes rézlemezek megtisztítása jelentette. A korrózióréteg alatt aranyozás, finom vésett díszítés és a megfeszített Jézus Krisztus sziluettje rajzolódott ki. Kiderült, hogy a töredékek egy dél-franciaországi Limoges-ból származó, tizenharmadik századi liturgikus kereszthez tartoznak. Bár a jellegzetes zománcozott alakok az évszázadok során megsemmisültek, a lelet így is annyira jó állapotban maradt fenn, hogy a szakemberek szinte teljesen rekonstruálni tudják a templom egykori felszerelésének ezen ékkövét.

Hogyan került a francia csúcstechnológia Szigligetre?

Laikusként meglepő lehet, hogy egy dél-franciaországi műtárgy miként kötött ki a Balaton partján a középkorban, de a válasz a korabeli Európa kiterjedt kereskedelmi és diplomáciai hálózataiban rejlik. A 12–13. században Limoges az európai zománcművészet abszolút központja volt, termékei a középkor luxuscikkeinek számítottak. Az Árpád-házi uralkodók és a magyar elit szoros nyugati kapcsolatokat ápolt, így ezek az exkluzív ötvösmunkák a legfontosabb egyházi és világi méltóságokhoz is eljutottak. Egy ilyen hatalmas presztízsű, drága kegytárgy felbukkanása Szigligeten egyértelműen bizonyítja, hogy az avasi templom patrónusa komoly vagyonnal és befolyással rendelkezett, az épület pedig sokkal több lehetett egy egyszerű, eldugott falusi gyülekezeti helynél - írja a National Geography.