Meghozta a hatását a hétvégi esőzés: emelkedik a Balaton, de nem úgy, ahogy sokan várták

Az idei év során a Balaton sorsa többször is a figyelem középpontjába került, hiszen a rendkívül száraz és viszontagságos időjárási körülmények miatt a tó vízkészlete számos alkalommal kritikus helyzetbe sodródott. A folyamatos aggodalmak után azonban a legfrissebb mérések végre megnyugtató jeleket mutatnak, és a szakemberek szerint a tó végre átlépte a nehezén, így a következő hónapokban már a lassú konszolidáció veheti át a főszerepet.

Kis mértékű növekedés a csapadékos hétvége után

A hétvégi esőzéseknek köszönhetően a tó átlagos vízszintje a korábbi 29 centiméterről 30 centiméterre emelkedett.

Október 10-én a tó térségében területi átlagban mintegy 35 milliméter csapadék hullott a Balaton vízfelületére

- mondta a Sonline.hu-nak dr. Horváth Ákos, a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium vezetője.

A lehullott eső mennyisége jelentősnek mondható, azonban a vízszint nem követte azt arányos ugrással, ami a csapadék kifejezetten egyenetlen térségi eloszlásával magyarázható. A legmagasabb értéket Balatonkenesén regisztrálták, ahol 43 millimétert mértek a műszerek, és Keszthelyen is átlag feletti, 42,8 milliméternyi csapadék gyűlt össze.

Ezzel szemben a vízgyűjtő területeken - különösen a Zala folyó vízgyűjtőjén - lényegesen kevesebb, mindössze 16-18 milliméter közötti eső esett

- fogalmazott a szakember.

Nem várható további apadás az év hátralévő részében

A meteorológiai elemzések szerint a Balaton átvészelte a legkritikusabb heteket. A vízállás feltehetően elérte az éves mélypontját, és a következő időszakban fokozatos, lassú emelkedés valószínűsíthető. A folyamatban kulcsszerepet játszik a hűvösebb időjárás: míg a nyári kánikulában a hőség miatti párolgás drasztikusan csökkentette a vízkészletet, az alacsonyabb őszi hőmérséklet mellett ez a veszteség számottevően mérséklődik. A szakember várakozásai alapján az idén már nem kell újabb vízszintcsökkenéssel számolni.

A kiszáradt talaj szivacs effektusa

Sokan tehetik fel a kérdést, hogy 35 milliméternyi csapadék miért nem okoz közvetlenül ugyanakkora mértékű vízszintnövekedést. Ennek oka a korábbi elhúzódó szárazságban és a talaj nedvességelnyelő képességében rejlik.

A vízgyűjtőn annyira száraz a talaj, hogy a lehulló csapadéknak egy jelentős része egyszerűen kiszivárgott és elnyelődött a talajban

- hangsúlyozta a siófoki obszervatórium vezetője.

A kiszáradt föld így szivacsként szívja magába a vizet, megakadályozva, hogy az gyorsan lefolyjon a tóba vagy a tápláló vízfolyásokba. Egy teljesen vízzáró mederben a 35 milliméter eső pontosan 3,5 centiméteres vízszintemelkedést eredményezne, a természetben azonban a talaj elnyeli a csapadék egy részét, így az emelkedés csak mérsékelten és fokozatosan jelentkezik.