Bejutottak Magyarország legnagyobb katasztrófájának elhagyatott helyszínére, olyasmit találtak, aminek nem szabadna ott lennie

2010. Október 4-én történt a vörösiszap katasztrófa, a NASA műholdfelvételeket közölt a tragédia helyszínéről

Több mint tizenöt esztendeje történt hazánk egyik legmegrázóbb eseménye, az ajkai vörösiszap katasztrófa. 2010. október 4-én, valamivel dél után a Magyar Alumínium Zrt. timföldgyárának egyik iszaptárolója nem bírta a terhelést, a benne lévő hatalmas tömegű lúgos víz kettészakította a 10-es számú kazetta gátját.

A pusztítás akkor volt, hogy még a NASA műholdfelvételén is tisztán látszott a vörös színbe burkolózó táj. A felvételek a világűrből dokumentálták Devecser és Kolontár térségét, ahol a kiömlő zagy mindent maga alá temetett.

Az akkori űrbéli felvétel és a mostani helyszíni szemle segít megérteni a történtek súlyát.

Bejutottak az elhagyatott urbex gyár területére, de amit később találtak az minden logikai szabálynak ellentmond

Míg korábban csak fentről láthattuk a területet, nemrégiben bátor urbex felfedezők jutottak be az egykori timföldgyár falai közé. Az urbex gyár ma már egyfajta kísérteties mementóként áll, ahol a vörösiszap okozta károkat közelebbről is megvizsgálhatjuk. A látogatók kamerái előtt feltárult a rozsdásodó szerkezetek sora, és a hatalmas csővezetékek, amelyek egykor a termelést szolgálták.

Az irodaház helyiségeiben még mindig ott hevernek a szanaszét szórt iratok, akták és régi használati tárgyak, mintha a dolgozók csak egy pillanatra mentek volna el. A gyár területén a porlepte berendezések és az egykori katasztrófa fizikai nyomai között haladva dokumentálták az üzemi épületek állapotát.

A területre való belépés veszélyes, de a készített felvétel mindenki számára láthatóvá teszi az elzárt zónát. 

A vörösiszap katasztrófa után fennmaradt épületben megmagyarázhatatlan esetet rögzítettek

Az épület belső termeit vizsgálva a videó közepénél látható, hogy a lámpák még mindig piros színnel pislákolnak, tehát az épület még mindig feszültség és áram alatt áll, 15 és fél év elteltével is. Az irányítóteremben látható műszerek, a régi gombok és a kapcsolótáblák viszont érintetlenül várják sorsukat a porban.

Ez a jelenség azért ennyire bizarr, mert egy több mint másfél évtizede magára hagyott, romos ipari létesítményben minden logikának ellentmond, hogy a rendszerek bármilyen életjelet mutassanak ennyi idő után.

Az üzemi területen a katasztrófa utáni leálláskor az első lépések egyike a teljes hálózat leválasztása és a biztonsági áramtalanítás volt. Az, hogy tizenöt évnyi elhagyatottság, beázás és az épület romlása után is aktív feszültség észlelhető a rendszerben, nemcsak műszakilag valószínűtlen, hanem a balesetveszély miatt gyakorlatilag kizártnak kellene lennie.

A kilátás a toronyból beláthatóvá teszi az egész üzemi területet, ahol egykor a tragédia elkezdődött: