Mégsem a Kékes Magyarország legmagasabb pontja, sosem hallottad még ennek a másik hegycsúcsnak a nevét?

"Idővel" jöhet majd a nagy változás Magarországon

Voltak idők, amikor nem a Kékes volt Magyarország legmagasabb földrajzi pontja, bár erről kevesen tudnak. Az is érdekes kérdés, hogy vajon örökké a Kékes marad az ország legmagasabb pontja? A tudósok szerint nem, ám a változás csak sok évezred után történhet meg, a csúcsváltáshoz bizony még évezredek kellenek.

Korábban pedig a szakértők elmondták azt is, hogy melyik lehet az a csúcs, amely majd átveheti a Kékestől az ország legmagasabb csúcsa szerepet:

Trianon előtt és után is változott a helyzet

A magyar történelem fontos változásai bizony ezeket a földrajzi nevezetességeket is érintették az idők folyamán. A Kékes csak a 20. században lett az ország legmagasabb földrajzi pontja, Trianon előtt bizony egész más volt a helyzet és a 20. századi nagy határmódosítások időszakában is változott a helyzet, ez pedig érintette az ország legmagasabb pontját is.

Ha megnézünk régebbi földrajzi könyveket például az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből, akkor bizony abban a földrajzkönyvben is más válasz fog szerepelni a tudásanyagban annál a kérdésnél, hogy vajon melyik hegységben található Magyarország legmagasabb pontja?

Többször is változott a neve, ez a csúcs a Magas-Tátra legmagasabb csúcsa, sőt, az egész Kárpátok legmagasabb csúcsa

A trianoni békediktátum előtt ugyanis egy másik hegység birtokolta a legmagasabb pont címet ezer éven át, egy tátrai csúcs, a Gerlachfalvi-csúcs, amelyet a történelem során többször is átneveztek. Ma szlovákul úgy hívják: Gerlachovský štít.

A csúcs neve Trianon előtt és után is többször változott, korábban, éppen a 19-20. század fordulóján például a Monarchia uralkodójáról volt elnevezve egészen 1919-ig Ferenc József-csúcsnak hívták. Később például Sztálin-csúcs is volt a neve.

A Gerlachfalvi-csúcs 2655 méter magas a Tátrában.

Íme, ez található a csúcs tetején:

(Forrás: Wikipedia, Turista Magazin)