
Titkos várost találtak a piramisok mellett, Budapesthez hasonlítják a turisták
Olvass tovább...
A magyar főváros rejtélyeinek egyike ott virít a falon, mégsem veszi észre senki.
Budapest a mai formájában mindössze 1873 óta létezik, hiszen akkor egyesítették Pestet, Budát és Óbudát. A mai név is akkor alakult ki, és a magyar főváros rögtön Európa legfényesebb metropoliszai közé emelkedett.
Napjainkban is az Európai Unió legnépesebb városai közé tartozik, benne van ebből a szempontból a Top10-ben, amit Berlin, Madrid és Róma vezetnek. Talán nem a legszerencsésebb, hogy egy 9,5 milliós országnak mintegy 1,7 millió lakosú fővárosa van, de ez is egyedi magyar sajátosságnak tartható.
Budapest egyik legelitebb környéke a XII. kerület, vagyis a Hegyvidék, amely csupán 1930-ban jött létre az akkori közigazgatási átszervezés révén. A területén állt Mátyás király híres vadasparkja, de ma is kedvelt kirándulóhely, különösen a Normafa és környéke.
Olvass tovább...
A stílusosan Hegyvidék címet viselő újság szívesen veszi számba a kerület rejtélyeit, érdekességeit. Ezek közé tartozik egy látszólag közönséges utcanév is, amely mellett alighanem több ezren elmennek naponta, anélkül, hogy eltöprengenének a jelentésén.
Vajon a Kék Golyó utcanév kiötlőit miféle szándék vezethette? Ha jobban belegondolunk, a kifejezésnek nincs sok értelme – de akkor mitől lett méltó mégis a megörökítésre? Vajon miféle fegyverbe illett ez a bizonyos kék golyó?
Egyikbe sem, hiszen a név eredetileg egy vendégfogadóhoz tartozott. Már a 18. században is a Városmajor utca és a Kék Golyó utca sarkán várta a vendégeket, németül „zum Blauen Kugel”-ként emlegették.
És hogy a titokról is fellebbentsük végre a fátylat: a kék golyó hajdanán a fűszerárus kalmárok cégére volt. Azokra a kis indigógolyócskákra utalt, amelyek a festékboltokban gyakran még ma is kaphatók.
A 12. kerület tévéje szintén a Kék Golyó nevet viseli. Friss kérdésük: Ön milyen állat lenne?
Olvass tovább...