Elképesztő felfedezést tettek az Amazonas mélyén, évszázadokig hazudtak nekünk

Az Amazonas mélyén most valami olyasmit találtak, amire még a legmerészebb felfedezők sem számítottak. A dzsungel, ami évszázadokig rejtekhelye volt állatoknak és legendáknak, most feltárta magát - de nem önszántából. A fák lombkoronája alatt ott hever egy egész világ, amelyről eddig azt hittük, sosem létezett.

A kutatók lézersugarakkal „fésülték át” a vadont és a föld alatt városok, piramisok, utak bonyolult hálózata rajzolódott ki. Egy civilizáció, amely több százezer, talán millió embernek adott otthont és amely a semmiből teremtett termékeny földet magának. A történelemkönyvek lapjai most halkan recsegnek - mert amit az Amazonas rejtegetett, az mindent átírhat.

A hazugság, amit évszázadokig elhittünk

Évszázadokon keresztül a tudomány és a történelemkönyvek egyetértettek abban, hogy az Amazonas esőerdője egy hatalmas, emberi kéz által érintetlen vadon, ahol legfeljebb néhány elszigetelt, apró bennszülött törzs élt.

Egy spanyol hódító, Francisco de Orellana 1542-es beszámolóit, amelyek hatalmas városokról, mérföldekre húzódó településekről és virágzó civilizációról szóltak, egyszerűen hazugságnak, egy "hamisított paradicsom" leírásának bélyegezték.

A modern tudomány ezt alá is támasztotta: az Amazonas terméketlen talaja képtelen lett volna eltartani egy nagy lélekszámú társadalmat. Egészen mostanáig. A legújabb technológiáknak, különösen a LIDAR (lézeres távérzékelés) megjelenésének köszönhetően a kutatók most képesek "digitálisan kiirtani" a dzsungelt és a fák lombkoronája alá nézni. Amit ott találtak, az minden képzeletet felülmúl és porrá zúzza az eddigi elméleteket.

Piramisok és városok a dzsungel mélyén

A legdöbbenetesebb felfedezés Bolívia távoli részén, a Llanos de Mojos régióban történt. Egy nemzetközi régészcsoport a LIDAR segítségével 26 különálló települést tárt fel, köztük két hatalmas városi központot, Landivart és Cotocát. Ezek nem egyszerű falvak voltak.

A városok közepén 20 méter magas, kúpos piramisok álltak, amiket háromszoros védelmi gyűrű és sáncrendszer vett körül. Ezeket a városokat utak és csatornák bonyolult hálózata kötötte össze, egy olyan fejlett hidrológiai rendszerrel, ami egyértelműen egy magasan szervezett, hatalmas népességre utal. "Senki sem számított ilyen társadalomra abban a régióban" - nyilatkozta Heiko Prumers, a kutatás vezetője.

A felfedezés egyértelművé tette: egy eddig teljesen ismeretlen, új civilizáció nyomaira bukkantak.

A titok, ami megmentheti a világot: a Terra Preta

De hogyan tudott egy milliós népesség megélni egy olyan helyen, ahol a talaj terméketlen? A válasz a Terra Preta, vagyis a "fekete föld". Ez egy ember által készített, rendkívül termékeny talaj, amit az ősi amazóniaiak faszén, állati maradványok, cserépdarabok és szerves anyagok keverékéből hoztak létre.

Ez a "csodatalaj" nemcsak hihetetlenül termékeny, de képes önmagát regenerálni és a rossz minőségű földet is termővé változtatni.

A tudósok szerint, ha sikerülne megfejteni a Terra Preta készítésének titkát, az forradalmasíthatná a modern mezőgazdaságot és megoldást jelenthetne a világ élelmezési válságára. Az ősi civilizáció tehát nemcsak hogy fenntartotta magát, de egy olyan fenntartható módszert fejlesztett ki, ami a mai emberiség számára is példát mutathat.

Mi történt velük?

A kérdés már csak az, hogy hova tűnt ez a virágzó, milliós civilizáció? A legvalószínűbb magyarázat tragikus. Az európai hódítók által behurcolt betegségek, mint a himlő és az influenza, a becslések szerint a bennszülött lakosság 90-99%-át kiirtották. A városok elnéptelenedtek és mivel főként fából és sártéglából építkeztek, az épületeket a dzsungel gyorsan visszahódította és eltemette. A kutatók szerint az Amazonas még számtalan titkot rejt és ahogy a technológia fejlődik, egyre többet tudhatunk meg erről az elveszett, lenyűgöző civilizációról, amely örökre átírja mindazt, amit az emberiség történelméről gondoltunk.