Benéztek a parajdi sóbánya mélyére, döbbenetes dolgokat láttak

Mennyit ér Parajd a sóbánya nélkül? Lényegében erről folyik a vita azóta, hogy a megáradt Korond-patak vize beszivárgott a tárnákba, látogatói helyiségekbe, használhatatlanná téve azokat. A székelyföldi településen nemcsak a kitermelés, de a turizmus is összeomlott, pedig korábban százezres nagyságrendben fogadtak látogatókat.

Most úgy tűnik, az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a régi bánya beomlik, sós tó marad a helyén. Ezért a hatóságok máris új bánya és látogatóközpont kialakításán gondolkodnak – de ezekkel vajon visszahozható Parajd régi fénye?

A Krónika Online magyarországi szakértőket kérdezett meg arról, mi lehet az ősi sóbánya helyreállításának kulcsa. Ez azért aktuális kérdés éppen most, mert a szakemberek szerint a bányában kialakult egy egyensúlyi állapot, amikor az adott hőmérsékleti és nyomásviszonyok között a sóoldat már

elérte a telítési koncentrációt.

A legfontosabb tehát most az lenne, hogy ne engedjenek több édesvizet beáramlani a bányába, mert az ott lévő sóoldatok hígulásával éppen ez az egyensúlyi helyzet bomlana meg. A víztelenítés továbbra is lehetőség, ám megfelelő előkészítés nélkül az eljárás alighanem katasztrófához vezetne.

A parajdi bányát alaposan megvizsgáló magyar szakemberek szerint a nagy mennyiségű édesvíz hirtelen betörése rendkívül intenzív sókioldódáshoz vezetett, így mélyedések, kavernák is képződhettek a sófalakban. Most viszont a telített sóoldatnak további oldó hatása már nincs, ez adhat némi reményt.

Bár a laikusok azt hihetik, hogy a víz elképesztő módon ki tudja mélyíteni a falakat, valójában csak pár 10 centi vastagságban képes megtenni azt. A telítődés után pedig már alig romlanak a falak mechanikai tulajdonságai, vagyis nem feltétlenül kell további omlásoktól tartani.

A kősó több szerencsés tulajdonsággal rendelkezik, például kevés benne a természetes repedés, és lassú alakváltozásokra is képes, ezáltal még a kialakuló repedéseket is „be tudja gyógyítani”.

Mára a bányaüregek teljes magasságukban megteltek vízzel, ez pedig még erősebb támasztékot jelent a falakra. Ha az édesvíz beszivárgása folytatódik, az további oldódást, végeredményben pedig beomlásokat eredményezhet, ezért lenne fontos távol tartani a Korond-patakot.

„A vonatkozó szakirodalomból több tíz olyan eset ismert, amikor a víz elárasztotta a művelés alatt álló, vagy már felhagyott sóbányákat. Hosszabb távon valamennyi vízzel elöntött bányában bekövetkeztek omlások, amelyek sokszor jártak katasztrofális következményekkel akár az emberéletekre, akár az anyagi javakra és a környezetre nézve.

Emiatt érthető, hogy egyes szakértők elkerülhetetlennek látják a parajdi sóbánya régi, felszínközeli üregeinek beomlását is. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy az említett események általában több évtizeddel korábban játszódtak le, amikor az omlás elhárítására sem megfelelő anyagi források, sem pedig a technikai előfeltételek nem álltak rendelkezésre, de sokszor még a megfelelő politikai akarat sem.

Parajd esetében ezek a feltételek azonban már teljesülhetnek; ráadásul itt a mérnököknek már nem vakon és süketen kell megtervezni az egyes beavatkozásokat”

– mondták el a magyar szakemberek.

Így néz ki most Parajd környéke, elkeserítő: