Kritikus helyzet a Balatonon, példátlan intézkedések jöhetnek

Amikor berobban a nyár, rögtön eldördülnek a startpisztolyok is, és a vendéglátósok, valamint a nyaralni vágyók óriási fordulatszámra kapcsolnak, hogy kimaxolják a jó időben rejlő lehetőségeket. Magyarország legkedveltebb turistacélpontjai rögtön megtelnek élettel, különösen a mi tengerünk, a Balaton.

Ilyenkor minden baki, bökkenő, akadályozó tényező duplán fáj: ha késnek a vonatok, ha elromlik valami, vagy egyszerűen csak hűvösebbre fordul az idő, máris mindenki pánikolni kezd. Most ráadásul jogosan tehetjük, hiszen olyan hír érkezett a Balatonról, ami hosszabb távon is kihat a tó sorsára.

A mértéktelen aszály miatt villámgyorsan apadni kezdett a vízszint, és persze emiatt melegedni kezdett a víz, ami könnyen ökológiai katasztrófába torkollhat. Az algásodás máris problémát jelent, de a „pocsolyahőmérséklet” az olyan egzotikus kórokozóknak is kedvezhet, mint a párkányi fürdőtragédia révén hírhedtté vált agyevő amőba.

„30-32 foknál már olyan fehérjék denaturálódnak, amelyek bizonyos életközösségeket károsan érintenek, és a táplálkozási lánc miatt természetesen a teljes életközösséget érinteni fogják. Tíz fokos hőmérséklet-emelkedéssel duplájára emelkedik a biokémiai reakciók sebessége, ez fogyasztja az oxigént, amit az élővilág egyre nehezebben tolerál”

– mondta Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádió YouTube-csatornáján.

A szakember szerint nem egyszerű a beavatkozás, hiába lehetne például a Balatont más vízrendszerekből is táplálni. Az „idegen” vizek ásványi összetétele ugyanakkor teljesen más, ami a tó ökológiáját is megváltoztatná.

Egyelőre tehát tűrni és remélni kell, az éghajlatváltozás egyik kellemetlen következménye, hogy hosszú aszályos periódusok vannak. Ha pedig az a vízgyűjtő területeket is érinti, a párolgási veszteség miatt folyamatosan apadnak a vízszintek.

Bíró Tibor kitért a leginkább érintett térségek, a Homokhátság és az Alföld problémájára is. Azoknál ugyanis bizonyított tény, hogy a Tisza is jelentősen ront a helyzeten. Az alacsony vízállás miatt a folyó kiszívja a vizet a talajból, ami a felszínen szinte félsivatagi állapotokat teremt. Megdöbbentő adat: a Tiszába ilyen módon több mint 250 millió köbméter víz távozik évente.

Akár el is sivatagosodhatnak Magyarország bizonyos területei?